Regisztráció és bejelentkezés

Ornamentika a “modern” térben. Az udvarok építészete Hassan Fathy munkásságában - egy késői munka esettanulmánya

Hassan Fathy (1900-1989) egyiptomi építész 1981-ben tervezi meg Gerf Hussein-ben (Nasszer tó) Anwar Sadat elnöki nyaralóját. Számos eredeti tervrajz áll rendelkezésre, viszont kérdéses, hogy minden abban a formában épült-e meg, ahogy azt Fathy megálmodta. 2017-ben az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék a “Hassan Fathy Survey Mission” keretében kétszer járt a térségben felmérni a még álló épület maradványait. A fennmaradt maradványok egyik utolsó dokumentálható részletének mondható a villában talált három “medence” is, a feltételezhetően hozzájuk tartozó padló mozaikok töredékeivel. A befoglaló formát az American University in Cairo archívumában őrzött eredeti tervrajz és néhány fotó mutatja. Jelen kutatás fókuszpontjában a medencék rekonstrukciója áll az iszlám ornamentika és a Fathy tervei által megépült hasonló udvar szituációk alapján, ami persze további kérdéseket is felvet mind az életmű és egyáltalán az afrikai modern építészet kérdéskörében. Alapvető kérdés, hogy hogyan férhet össze két ennyire különböző eszköztárból építkező formavilág, építészeti felfogás.

A 2018-as “Hassan Fathy Survey Mission” csapatában való részvételnek köszönhetően a még rendelkezésre álló mozaikok dokumentálását Egyiptomban együtt fejeztük be, igyekeztünk valamiféle rendszert teremteni és minél több mozaikot összeilleszteni. A kutak Fathy építészetében meghatározó elemei az udvarok kialakításának, rekonstrukciójuk fontos lépés a későbbi kutatásokra nézve ebben a témában. A rekonstrukció nehézsége a kevés “lelet”, amelyek ráadásul nem is biztos, hogy a megtalálásuk helyéhez közel voltak eredetileg.

A kutatás, noha a villa épületéből indul ki, analógiaként használ hasonló történeti és “kortárs” helyzeteket, amelyek segítséget nyújthatnak a kutak rekonstrukciójához. Egyik ilyen példa a Shahira Mehrez Apartment (Hassan Fathy, 1967.) “medencéje”. Az egyiptomban dokumentált mozaikokat itthon, az Agisoft LLC PhotoScan nevű programjának köszönhetően 3D-s, arányhelyes modellként dolgoztuk fel, így pontos, átfogó képet alkottunk az állapotukról, és ezt felhasználva beilleszthettük azokat a helyszínen felmért és a terveken fennmaradt befoglaló formába.

A rekonstrukció konklúzióként remélhetőleg további kérdések megválaszolásához hoz majd közelebb minket, és segít mélyebben megérteni az építész gondolkodásmódját és életművének ezen fontos alkotását.

Felhasznált szakirodalom:

CRITCHLOW, K., Islamic Patterns. An Analytical and Cosmological Approach, Thames & Hudson, London, 1976

O’KANE, B., The Mosques of Egypt, The American University in Cairo Press, 2016

BROUG, E., Islamic Geometric Design, Thames & Hudson, New York, 2013

VERES LAURA, TIBAI FRIDERIKA, Hely, udvar és tér / Vernakuláris építészet és modernizmus Észak-Afrikában , TDK dolgozat, 2016

ORMOS, I. Max Herz Pasha, His life and career; Institut Francais D’Archeologie Orientale, Le Caire 2009

ISMAIL, S., Hassan Fathy, The Biblioteca Alexandria, 2007

KOVÁCS, Kata, MIKLÓS, Bernadett, MOLNÁR, Ádám; “DDD” Data Doing Dimension Műemléki felmérés és dokumentáció konfliktuszónában

FREY, P., Learnings from vernacular. Towards a new vernacular architecture, Actes Sud, 2010

csatolmány

szerző

  • Serfőző Eszter Fruzsina
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Dr. Vasáros Zsolt
    egyetemi docens, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék