A homlokzati karakter szerepe az épület újrahasznosításban

A kutatás középpontjában a 19-20. században épült, majd újra gondolt, újrahasznosított épületek állnak. Az épületek homlokzati - mint vizuálisan bárki számára észlelhető - karakterének változását vizsgálom, így funkciótól független megállapítások születhetnek a dolgozatomban.

A kutatás során egy nagyobb áttekintést nyújtó mintavétellel, több példán keresztül vizsgálom, hogy a megvalósult felújítások során, milyen mértékben változtattak a meglévő épületek homlokzati kialakításán. A rehabilitációs szándék eredményeként olyan régi-új kombinációk jönnek létre a homlokzatképzés vonatkozásában, melyen megfigyelhető az adott épülethez való társadalmi kötődés, emlékezés, műszaki kialakítási korlátok, történelmi jelentőség, városépítészeti karakterben való szerep, vagy éppen az individuum megnyilvánulása. Vizsgálom nemcsak az átalakítás vagy hasznosítás tényét, hanem annak mértékét és a megújult épület eredeti anyagokhoz, formavilághoz fűződő kapcsolatát egyaránt. A csoportosítás során a lehető legszélesebb skálán mozogva, a romantikus megközelítésű teljes egészében anyaghűen visszaállított homlokzattól a radikálisan módosított, illetve teljesen értéktelennek ítélt és kortárs eszközökkel felülírt homlokzatokig szeretnék példákat bemutatni.

Vajon a társadalmi kötődés, a városképi szerep, az anyagokhoz való ragaszkodás erősebb lehet a kortárs igényeknél? Tiszta korstílus jegyeit hordozó homlokzatok maradnak meg nagyobb eséllyel a funkcionalista kialakítással szemben? Hogyan illeszthető ebbe a folyamatba a 20. századi modern formaképzés?

Kép forrása: Miből lett a cserebogár?! Reimholz Péter utolsó munkájához c. cikkből, publikálta a tervlap.hu

Irodalomjegyzék:

1. Sisa József: A magyar művészet a 19. században - Építészet és iparművészet, Osiris Kiadó, 2013

2. Dúll Andrea - Varga Katalin: Rábeszélőtér - A szuggesztív kommunikáció környezetpszichológiája, L' HARMATTAN KFT, 2015

3 .Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete 1. kötet - Örökségünk értékei, válságos évtizedek - 1902-1956, Tarsoly Kiadó Kft, 2016

4. Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete 2. kötet - Közelmúltunk és az ezredforduló 1957-2002, Tarsoly Kiadó Kft, 2017

5. Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története, Terc Kft., 2002.

6. ANTONY RADFORD-SELEN MORKOC-AMIT SRIVASTAVA: A modern építészet elemei. 50 kortárs épület értelmezése, Terc Szakkönyvkiadó, 2016

7. Bonta János: Modern építészet, 1911-2000., Budapest,Terc cop. 2002.

8. Arató György: 75 év, 75 épület, 75 újságcikk : Budapest XIII. kerület, 1938-2013, Sprint Kft., 2014

szerző

• 
  Hegyesi Gréta
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Helfrich Szabolcs
  egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék