Működő közösség - Működő terek

A Nílus völgye évezredeken keresztül látta el Egyiptomot a mezőgazdasági termeléshez szükséges összes eszközzel. Az áradásoknak köszönhetően termőtalaj alakult az iszapból és a földeket is öntözni tudták a folyóból. Nem csoda, hogy népes civilizáció települt közvetlenül a folyó mentén. Ellenben a modernkori népességrobbanás és a Nílus szabályozása miatt a terület nem képes a társadalmi igényeket kiszolgálni, így az értékes termékeny földek felaprózódnak és fokozatosan eltűnnek egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat okozva.

A jelenlegi helyzet problémáiból három fő témát emeltünk ki, amelyekkel a TDK kutatásunk során foglalkozni szeretnénk. Egyfelől a termőterületek fenntarthatóságával foglalkozunk: Hol és milyen, a klímához alkalmazkodó technológiákkal érdemes gazdálkodást kialakítani? Milyen növények termesztése képes a közösséget fenntartani? A keletkező melléktermékek felhasználására milyen módszereket találhatunk? Másik szempontunk egy gazdaságilag fejlődő falu létrehozása: Ehhez milyen hosszú távon fenntartható megélhetési programokat tudunk ajánlani? Milyen építészeti eszközökkel tudjuk segíteni ezt a folyamatot? Legutolsó pontban pedig a közösség teremtő terek kialakításának kérdése áll: Hogyan tudunk az adott klimatikus viszonyoknak megfelelő komfortos épületeket létrehozni? Milyen technológiát tudunk tanítani a helyieknek, amellyel saját igényeiknek megfelelően árnyékolt tereket tudnak létrehozni? Milyen nem építészeti eszközök segíthetnek még a közösségek fenntartásában?

A kutatási kérdéseinkből kiderül, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a fenntarthatóság és fejlesztés szempontjaira. Az építéstechnológia betanításával olyan szakmai tudást tudunk a helyiek kezébe adni, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon (pl. vályogtégla gyártás). Egy kisebb gyár megalapítását ajánljuk, amely munkahelyeket és kereskedelmi lehetőségeket biztosítana a falunak. Így a mezőgazdasági termelés a családok önfenntartását szolgálná, amelyet technológiai fejlesztéssel még effektívebbé tennénk. Az ebből keletkező melléktermékeket pedig az árnyékoló szerkezetek kialakításához is felhasználnánk, amelyeket a helyiek önállóan is alakítani tudnak. Így a társadalom minden rétegét be tudnánk vonni a falu létrehozásába. A kutatásunk alapvető célja, hogy a helyi közösséget az önálló fejlődés útjára állítsuk.

Hivatkozások:

Matylda Krzykowski: Quinta Monroy by Alejandro Aravena. Dezeen, 2008. https://www.dezeen.com/2008/11/12/quinta-monroy-by-alejandro-aravena/ (utolsó elérés: 2008. 11. 12.)

Valeria Montjoy – Eduardo Souza: How Does Francis Kéré use Materials to Respond to Local Climate Conditions?. ArchDaily, 2022. https://www.archdaily.com/978851/how-does-francis-kere-use-materials-to-respond-to-local-climate-conditions (utolsó elérés: 2022. 03.22.)

Jenna M. McKnight: Bringing it All Back Home: Diébédo Francis Kéré’s Atelier. Architectural Record, 2014. https://www.architecturalrecord.com/articles/5870-bringing-it-all-back-home-di%C3%A9b%C3%A9do-francis-k%C3%A9r%C3%A9s-atelier (utolsó elérés: 2014. 06.14.)

szerzők

• 
  Csehi Eszter Katalin
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Pápai Virgínia Ágnes
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Szepesi Anna
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Dr. Sági Gergely
  Egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék
• 
  Balogh Emese
  tanársegéd, Rajzi és Formaismereti Tanszék