Afrika modern építészetének bemutatása Abdelhalim Ibrahim munkásságán keresztül
Sokaknak a mai napig Afrika építészete és kultúrája kapcsán a gízai piramisok, valamint a földből, sárból való építkezés jut eszükbe, köszönhetően annak a képnek, hogy az Afrikai népcsoportok helyi anyagokból és szokások alapján építik kunyhóikat áram és folyó víz bevezetése nélkül. Az általuk valóságnak vélt illúziók nincsenek összhangban Afrika építészeti törekvéseivel. Akkor végülis milyen irányzatok figyelhetőek meg és ezek pontosan miben is érintenek minket?
Gondolkodó, érző emberi lényként felelősségtudattal rendelkezünk, hiszünk az esélyegyenlőségben és az emberi összefogás erejében. Továbbá a számadatokat, és a tomboló elvándorlási lázat szemlélve létjogosultságot nyer a tény, hogy nekünk, európaiaknak kötelességünk figyelemmel kísérnünk Afrika sorsát.
Vegyük szemügyre a piramisok földjét! Az Egyiptomi Arab Köztársaság, amely nem csak abból a szempontból tekinthető érdekesnek, hogy Afrika egyetlen transzkontinentális országa, hanem, hogy népessége Magyarországénak több mint 10-szerese. A lakosság egytizede Kairó területére, azaz egy harmincad magyarországi területre koncentrálódik, amely a sivatagban 6320, 9 fő/km2-nyi népsűrűséget eredményez. Az adatok, illetve az évi közel 3 milliós népességgyarapodás nem csak építészeti szempontból okoz fejtörést, hanem demográfiai, gazdasági, geopolitikaiból is.
Az eddigi hatásokhoz, azaz az 1956-os szuezi válsághoz, az 1967-es 6 napos háborúhoz, a mai napig tartó közel keleti konfliktushoz, valamint a 2000-es években kialakult egyiptomi zavargásokhoz és olajpiaci árak változásához hasonlóan számos váratlan és előre nem látható következményekre számíthatunk. A jövőben is komoly gondot fog okozni Afrikában a fegyveres konfliktusok, gazdasági ellehetetlenítések, politikai és vallási üldözések, amelyek Egyiptom esetében is Szíriához és Afganisztánhoz hasonlóan tömeges modernkori népvándorlást, illetve a jelenleginél is nagyobb migrációs válságot eredményezhet.
Azonban a beláthatatlan globális hatások kiküszöbölhetőek, ha Abdelhalim Ibrahim, kortárs építész példáját követve a gyarapodó népesség igényeit figyelembe véve élhető, tiszta, komfortos és fenntartható életkörülményt, és egészséges társadalmi ökológiát próbálunk biztosítani az afrikai lakosság számára. A munkásságán keresztül szeretnék rávilágítani az építészetileg heterogén egyiptomi környezetre és szeretném ledönteni az egyiptomi építészettel kapcsolatban kialakult sztereotípiákat.
szerző
-
Csomós Ildikó
Tervező-építészmérnök MSc
mesterképzés (MA/MSc)
