Töredékek

Az óbudai téglagyár a budapesti zsidók 1944. november-decemberi deportálásának egyik logisztikai központjaként működött. A téli hetekben sok ezer embert tartottak itt fogva embertelen körülmények között, mielőtt gyalog vagy vonattal nyugatra hurcolták volna őket.

Mára már semmi nem maradt, ami az ott történtekre emlékeztetné az utókort. A gyárat és a hozzá kapcsolódó épületeteket lebontották, helyette lakótelepeket emeltek. Ma több ezren élnek a területen, gyerek zsivajtól hangosak a parkok, óvodások játszanak a házak közötti játszótereken és idős házaspárok teszik meg kézen fogva a délutáni sétájukat.

Emléket állítani, és emlékhelyet alkotni felelősségteljes feladat, főleg akkor, ha olyan közegben kerül kialakításra, ahol ma már kellemes lakóterületek, életterek alakultak ki.

Fontos tervezési szempont, hogy emlékállítás és megemlékezés mellett, figyelve a mai ember érzéseit, hozzunk létre olyan emléktöredékeket, amelyek a város szövetébe beépülve zavartalanul s méltósággal állítanak emléket.

Kissebb töredékeket tervezünk elhelyezni a területen, melyek egy emléket vagy egy érzést közvetítenek. Önálló jelentéssel és történettel rendelkezik az összes darab, de csak együtt alkotnak teljes képet és ezeket egy központi elem fogja össze. Konkrét személyekre való emlékezés helyett szeretnénk, ha az élményeiknek valamint a helyen átélt borzalmak fizikai megvalósulásának állítanánk emléket.

szerzők

• 
  Könczöl Emese Mária
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Pálfy Viktória
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Sugár Péter
  , Középülettervezési Tanszék