Regisztráció és bejelentkezés

A pécsi Havas Boldogasszony-templom

A Tettye és a Havihegy mind a helyiek, mind a turisták kedvelt célpontja Pécsett, hiszen gyönyörű kilátás nyílik innen a városra. A festői helyen fekvő Havihegyi templom egyfajta iránytű, hiszen Pécs szinte minden pontjáról látszik. A templom bejárata előtt található híres mandulafa pedig, amelyet sokan a Janus Pannonius költeményében megénekelt híres dunántúli mandulafájával azonosítanak, 2019-ben elnyerte az európai „Az év fája” címet. A templomnak is igen gazdag múltja van és építészeti részleteiben is különleges.

A búcsújáró templom nagy valószínűséggel a törökök kiűzése után emelt első szakrális épület volt Pécsett. A várost 1690-ben pestisjárvány sújtotta, ekkor fogadták meg a pécsi polgárok, hogy ha túlélik, templomot építenek Havas Boldogasszony tiszteletére. A járvány elmúltával, fogadalmuknak eleget téve megkezdték az akkor még „Kakasdomb”-ként ismert magaslaton a templomépítést. A hegy fehéren ragyogó sziklái a régi Rómában történt csodás eseményre emlékeztették a lakosságot, úgy gondolták, hogy ezt a helyszínt is a Szűzanya jelölte ki számukra. Pécs polgárai a szájhagyomány szerint élőláncot alkotva adogatták kézről kézre a téglákat az építkezéshez, közben pedig imádkoztak és egyházi dalokat énekeltek.

Kutatásom a pécsi Havas Boldogasszony-templom történetének és építészeti részleteinek, különlegességeinek bemutatását tűzte ki céljául. Külön figyelmet fordítottam a templomban található szobrok és ábrázolások szerepére, arra, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a templom történetéhez.

Vizsgálni kívántam, hogy miben is rejlik ezen kis templom egyedisége, mennyiben követi a korszak barokk templomépítészetének sajátosságait. A kápolna térszervezésében több egyedi sajátosság is megfigyelhető, például a két traktusos karzat és a kívülről íves, belül egyenes apsziszáródású szentély. Tanulmányom e ritka téri megoldások eredetére is keresi a választ.

A kutatás része volt az épület felmérése, fotódokumentáció készítése, valamint levéltári kutatás is, a fellelhető archív fotók és térképek részletes vizsgálatával együtt. A felmérés során készült rajzokat számítógéppel dokumentáltam.

A végső cél az volt, hogy az épületről fellelhető forrásokat, dokumentációkat felhasználva és azokat kiegészítve, a templom építéstörténetét, építészeti megoldásait minél részletesebben és pontosabban bemutassam.

csatolmány

szerző

  • Ohmacht Petra
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Gyetvainé Balogh Ágnes
    egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
  • Dr. Halmos Balázs
    egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

helyezés

II. helyezett