A dunai limes Szerbiában - történeti értékek és a bemutatás lehetőségei
A római Limes határvédelmi vonala egy összefüggő rendszerben kötötte össze a birodalmat védő különféle méretű és összetettségű erődítményeket, utakat és folyami kikötőket. E határvonal három kontinensen terjeszkedett, több ezer különböző típusú építmény és helyiséget kötött össze, melyek közt légiós táborok és segédcsapati táborok, őrtornyok, vicusok, kikötők, temetők sorolhatók fel. A birodalom keleti tartományaiban a határvédelmi rendszer – nagy kiterjedése és kedvező elhelyezkedése miatt a Duna mint elsődleges védelmi vonal mentén húzódott – és szolgált hosszú időn át a barbár támadások ellen.
Az Európai Unió által támogatott Living Danube Limes projekt többek közt arra törekszik, hogy támogassa a dunai limes-mentén található római épített örökség védelmét és megismerését. A projekt egyik kiemelt területe Szerbiában, a Római Birodalom idején Moesia Superiorként nevezett területen helyezkedik el. 2021. szeptemberében részt vettem a terület egyik jelentős helyszínén, a Viminaciumi Régészeti Parkban megrendezett nemzetközi nyári egyetemen, amely során lehetőségünk nyílt betekinteni a terület római kori örökségének gazdagságába, és a helyszínek kortárs bemutatási lehetőségeibe. Úgy vélem, e részre közel sincs elég figyelem fordítva, mint a limes nyugati és középső szakaszaira. A téma aktualitását a tény is adja, miszerint ez elkövetkezendő években aktuális lesz a limes keleti szakaszának UNESCO Világörökségi-listára való jelölése. Ennélfogva dolgozatom célja, hogy betekintést nyújtson a terület Duna-mentén elhelyezkedő római kori épületeinek történetébe, áttekintse jelenlegi állapotukat és felvázolja a kortárs jógyakorlat alapján a bemutatási lehetőségeiket. A témát a nyári egyetem során látott és hallott információk alapján dolgozom fel, így a dolgozatban a vizsgált terület gazdag történeti, építészeti és tárgyi múltját személyes megfigyelésen alapuló megállapítások is kiegészítik.
szerző
konzulensek
-
Dr. Kovács Máté Gergő
tudományos munkatárs, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék -
-
