A Gyömrői Teleki-kastély története

Országunk történelmének alakításában az államot irányító, a kultúrát meghatározó társadalmi réteg, természetes módon, mindig nagy szerepet vállalt. A gróf széki Teleki család a 17. század óta vesz részt az ország politikai vezetésében, a kulturális élet megteremtésében és a nemzetközi konfliktusok rendezésében. A família tagjai között akadnak bőven tudósok, költők, politikusok és bizonyára ismerős Teleki Blanka vagy Teleki Pál miniszterelnökünk neve. A család történetét tárgyaló általam feldolgozott szakirodalom egyik legfontosabb forrása az 1985-ben kiadott „Teleki és Kora” című kiadványkötet.

A ma Budapest agglomerációjába tartozó, 20 ezer lakosú Gyömrő fellendülését és kulturálisan is virágzó életét elsősorban ennek a Teleki családnak köszönheti. A város igencsak csábító a Budapest zajától nem túl messze menekülő családok, köztük a saját családom, számára. Ezért szerettem volna ennek a városnak a történetét jobban megismerni.

Gyömrő település helye már az ókortól lakott volt. A kisfalu élete rohamosan fejlődni kezdett, amikor a határban birtokkal rendelkező Ráday Eszter feleségül ment Teleki Lászlóhoz 1732-ben. A birtok tulajdonosai egyből építkezésekbe kezdtek és lányuknak ajándékozták a gyömrői Teleki „kiskastélyt”. A Telekiek később egy „nagykastély” építésébe is belefogtak, de ez az épület, kisebb nagyobb nehézségek mellett, csak a kistestvére után 80 évvel készült el a neves magyar építész, Hild József tervei alapján. A nagy kastély a grófi család otthonaként belső viszályok és drámák helyszíne, melyek végkimenetele gyakran nemzeti jelentőségű volt. A háborúk a kastély és a Teleki család életében is fordulópontot jelentettek. Ma már nem nemes urak és hölgyek lakják, de pompája, téri kialakítása, hatalmas kastélyparkja, oszlopai még hűen emlékeznek azokra az időkre.

Kutatásomban feldolgozom a Gyömrői Teleki-kastély történetét és a régi, korszerűsítési terveket, alapos helyszínbejárás során, a jelen állapottal összevetve megmutatom, hogy az egykori grófi otthon hogyan alkalmazkodott változó világunkhoz. Ma egy hátrányos helyzetű gyermekek számára működő bentlakásos iskola működik benne. Ez a funkcióváltás sok drasztikus átépítést és, bizonyára nehéz döntések eredményeként, értékek elvesztését jelentette. Nemes képekkel, míves bútorokkal teli grófi kastélyból hogyan lett sokak számára segítséget jelentő oktatási intézmény.

szerző

• 
  Szunyoghy Anna
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Halmos Balázs
  egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék