Regisztráció és bejelentkezés

Fellnertől Fellnerig - a porte cochère en niche motívum két évszázad magyarországi és közép-európai építészetében

Porte cochère en niche, azaz íves kocsibehajtó kapu falfülkében - a francia régence és rokokó stílusok egyik fő sajátosságának tartott motívum a közép-európai későbarokk számos épületének homlokzatán tölt be fontos szerepet. Magyarországon olyan jelentős alkotók munkáin látható, mint Franz Anton Pilgram vagy Fellner Jakab, akinek egyes kastély- és templomhomlokzatain a motívum nem csak földszinti nyíláskeretezésként, de plasztikus hatású, több emeletet átfogó fülkeként is megtalálható. Több mint egy évszázaddal később a porte cochère en niche a monarchiabeli Magyarország városaiban jeles lakó- és középületek utcafrontjain kerül alkalmazásra: a neves tervezőpáros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer neobarokk stílusban tervezett színházain például gyakran szerepel többszintes méretben, oszlopokon nyugvó monumentális timpanonnal egyesítve. A motívum hazai jelenléte végsősoron Franciaország kulturális hatására vezethető vissza - a korabeli francia alkalmazásokat a magyarországiakkal összevetve azonban az egyezéseken kívül markáns kompozíciós és ízlésbeli különbségek fedezhetők fel. Hasonló eredményt hoz sok esetben már a távolábbi közép-európai példákkal való összehasonlítás is.

A dolgozat célja a porte cochère en niche jellemző magyarországi alkalmazásainak bemutatása, és a hazai építészetben betöltött szerepének a regionális és nemzetközi kontextusban való elhelyezése. Az egyetemes előzmények, illetve a különböző rokonjelenségek tárgyalását követően a motívum barokk, majd historizmus korabeli szerepe kerül ismertetésre, kitérve a franciaországi és közép-európai századfordulós építészetben való jelenlétére is. A dolgozat során, annak címével összhangban, Fellner Jakab és az őt inspiráló építészek munkásságától indulva kerülnek értelmezésre a későbbi rokon alkotások, egészen a Fellner és Helmer iroda késői periódusáig és az őket követő alkotók által tervezett városi szecessziós épületekig.

szerző

  • Ábrahám Bálint Máté
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Dr. Krähling János
    egyetemi tanár, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék