A nagykanizsai ferences kolostor ablakainak történeti elemzése

A történeti épületek ablakainak szerepe sokszor alábecsült. Lakóházak, bérházak esetében számtalan példát látunk arra, hogy az eredeti építészeti elképzelést egy beavatkozásnál felülírja a használó személyes ízlése vagy igénye. Nagyobb volumenű felújításoknál is az ablakok általában az elsők, amiket cserélni kell, ugyanis gyakran nem felelnek meg a legújabb épületszerkezeti, épületfizikai követelményeknek és felújításuk nem lenne kellően költséghatékony.

Ennek megfelelően a homlokzatok elemzésekor is hajlamosak vagyunk csak az elsődleges és másodlagos architektúrából, a párkányokból, kőkeretekből történeti következtetéseket levonni. Így az ablak szerkezeti vizsgálata háttérbe szorul, pedig ezek sokszor nagyon fontos korlenyomatok, amelyek a ház történetéről is számtalan érdekességet őriznek.

A nagykanizsai ferences kolostorra ez hatványozottan igaz. A 18. században épült barokk rendház az évszázadok folyamán számos funkciót látott el, többek között volt kollégium és könyvtár is, de alaprajzi rendszere, térlefedései, és hangulata mindvégig változatlanul megmaradt. Az épület korhű harmóniájából azonban kilóg pár részlet. Alaposan megvizsgálva a nyílászárókat, az egyes szerkezeti megoldások, részletek ellentmondásosak, hiszen más-más korokból származnak. Ebben a tanulmányban ezeket szeretnénk feloldani, az ablakok, és az ablak szerkezeti elemeinek kronológiai sorrendjét felállítani. Tágabb értelemben pedig az ablakok történetén keresztül a ház történetét is jobban meg tudjuk ismerni. A téma aktualitását adja, hogy a kolostor felújítása és bővítése hamarosan megkezdődik, ami vélhetően egységesíti majd az ablakok arculatát, így a dolgozatunk egyfajta értékőrzésül is szeretne szolgálni.

2017 nyarán terepmunkát végeztünk Nagykanizsán melynek keretében elkészítettük a kolostor asztalos szerkezeteinek dokumentációját, ami a további kutatásunk kiindulópontját jelenti. Ezen kívül forrásként felhasználunk még az ablakszerkezetekről szóló összefoglaló műveket, helytörténeti irodalmat és 19-20. századi épületszerkezettani ábragyűjteményeket.

szerzők

• 
  Szabó Péter Bálint
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Csakurda Zoltán
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Dr. Halmos Balázs
  egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
• 
  Dr. Marótzy Katalin
  egyetemi docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék