Újrahasznosított barna mezők - kortárs ipariépület rehabilitációk Ausztriában
Az új technológiák miatt szükségtelenné vált - és így felhagyott- volt iparterületek értékes épületállományát újrahasznosító, azt új funkcióval belakó projektek egyre gyakoribb terepet biztosítanak a kortárs építészet megjelenésének. Az újrahasznosítás folyamata részben gazdasági szempontokat vesz figyelembe. Ugyanakkor e sajátos történeti értékkel bíró épületek különleges esztétikai megjelenésük miatt a kultúra hordozói is. Ausztria értékmentő-stratégiája példaértékű e területen.
A kortárs helyzetképen alapuló értékelő bemutatásunk a rehabilitált területeket funkcióválasztásuk szerint kategorizálja. Keressük azokat a programokat, ahol a korábbi szükségleti ipari építészet adaptálása az új funkciónak többlet tartalmat képes adni, így őrizve meg az adott terület valódi értékét. A régen városszéli helyzetben lévő ipari zónákat mára körbenőtték és bekebelezték a folyamatosan terjeszkedő nagyvárosok, így égető kérdéssé vált, hogy az immár központi helyzetű területeket integrálni lehessen a városszövetbe. Az aktuálisan hiányzó kulturális, kereskedelmi, művészeti, stb. funkciók itt találhatják meg a helyüket, új gyújtóponttá, vonzerővé téve a gyakran épp a korábbi ipari tevékenység beszüntetése miatt leromlott környékeket, így adva a régi iparterületeknek új szerepet a város életében. Dolgozatunkban egyfajta értékvizsgálatot végzünk, melyek azok az új funkciók melyek életképesek tudnak lenni egy ilyen helyzetben, lehet-e abszolút jó megoldást definiálni, lehet-e egy parametrikus sémát alkalmazni a régi indusztriális területek problematikájára általánosságban, vagy mindegyik terület egyedi és egymástól teljesen eltérő választ kíván.
szerzők
-
Fésűs Katalin
építészmérnök
nappali -
Rácz Anna
építészmérnök
nappali
