Parasztház-sorsok Hajóson 1945-től napjainkig

Tanulmányomban a közép-magyar háztípus 1945 utáni fejlődéstörténetét kutatom, feltárva a változások, majd a folyamatos hanyatlás társadalmi, gazdasági és technológiai okait egy alföldi település, Hajós néhány házának példáján.

A paraszti építkezés több évszázados hagyományőrzésre és az ebből tapasztalati úton levezetett fejlesztésekre épült. Magyarországon a legelterjedtebb közép-magyar háztípus az 1700-as évek közepétől örökítődött át egyik generációról a másikra, az építészeti értékeken kívül magában hordozva a lakás és az együttélés szociokulturális jegyeit, melyek a paraszti család életének alapjait adták. Ebben a szellemben épült meg a hagyományos közép-magyar háztípus utolsó generációja a modern kor küszöbén.

A II. világháború után a paraszti kultúra egy rohamosan változó világ sodrásába került. Az infrastruktúra folyamatosan fejlődött, az otthonokban megjelentek a háztartásban használatos technológiák, melyek gyökeresen megváltoztatták az otthoni élet minőségét és jellegét. A család, mint gazdasági alapegység felbomlott , helyébe a tsz-ek és állami gazdaságok léptek. Az államhatalom és a modernizáció diktálta új életforma alapjaiban változtatta meg az emberek értékrendjét.

A paraszti kultúra változásának talán legfontosabb színtere maga a lakóház, amely a lehetőségekhez és igényekhez mérten részben hasonló és részben eltérő módon igyekezett alkalmazkodni a változásokhoz.

Hajós, a ma már városi rangot viselő település 20. századi történelme tipikus és különleges is egyben, így jó terepet nyújt a kutatáshoz. A kutatás során interjúk és épületfelmérések segítségével hat hagyományos építésű épületet vizsgáltam, melyek átestek a vizsgált időszak okozta változásokon.

A tanulmányban igyekeztem feltárni a vizsgált épületek mai állapotát életre hívó általános és egyedi jelenségeket, hogy miként hatott a társadalom és a gazdaság átalakulása magukra az épületekre. A kutatás végeredményeként felvázolhatók bizonyos fejlődési utak és modellek, melyek segítségével sematikusan ábrázolni lehet egy hagyományos parasztház napjainkig történő fejlődését. Elemeztem továbbá a hagyományos épületszerkezetek és megoldások időtállóságát, felújításuk és korszerűsítésük módszereit a vizsgált időszakban, valamint a jelen és a jövő erre vonatkozó lehetőségeit.

A kutatásban nagyon fontos továbbá a jelenlegi állapot részletes feltérképezése, a parasztházak és a bennük élő emberek mai problémáinak ismerete. Ezáltal a jövőre nézve megfogalmazható egy értékvédelmi javaslat ezeknek a házaknak a megőrzésével, fenntartásával és további használhatóságával kapcsolatban.

szerző

• 
  Juhász Nóra
  építészmérnök műszaki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Halmos Balázs
  egyetemi adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék