Tépett-farkasolt textilhulladék tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálata
A lakossági hulladéktermelésnek 3-6 %-a textíliákból adódik. Ez a szám nem tűnik soknak, azonban a textilipar környezetterhelését tekintve már jóval nagyobb arányt kapunk: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 %-áért, a globális vízszennyezés 20 %-áért felelős. A textíliák használata elkerülhetetlen minden ember számára, azonban a vele járó környezetterhelés jelentősen csökkenthető. Ezen lehetőségek egyikét kezdtem el vizsgálni 2022-ben Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatomban, miszerint a keletkező textilhulladékot – a hulladékkezelés problematikájával együtt – nem exportáljuk, hanem másodlagos nyersanyagként használjuk fel, például az építőiparban. Különböző formájú textilhulladék hővezetési tényezőjét és zajcsillapítását mértem, és azt tapasztaltam, hogy csupán ezen tulajdonságok figyelembevétele alapján alkalmazhatóak lennének építőanyagként (Bozsaky Dávid: Építési hőszigetelő anyagok, TERC Kft., 2017.).
Textilhulladék elsősorban hőszigetelőanyagként való alkalmazásának egyik kritikus pontja az éghetőség, mely meghatározza a beépíthetőséget. Célom a textilhulladékból tépéssel, majd farkasolással előállítható vattaszerű anyag, mint hőszigetelő építőanyag tűzállóságának meghatározása, ezáltal a beépíthetőségének körülhatárolása. Tűzvédelmi osztály (MSZ EN13501-1:2019 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása c. szabvány szerinti) besorolását szeretném elvégezni az éghetőség, füstfejlesztés és az égve csepegés vizsgálatával. Feltételezhetően éghetőek lesznek a próbatestek, így égéskésleltető hatását is megnézem. A vizsgálat során a gyúlékonyságot figyeljük meg, kis kitéti idő alatti láng hatására - lánggal égés, parázslás vagy szenesedés történik. Emellett megfigyeljük a füstfejlesztés mértékét, füst színét és az esetleges égve csepegést. Utóbbi esetén jellemzően a polimerek teljesítenek rosszul, esetemben várhatóan a szintetikus szálak. Az eredmények függvényében szeretném elemezni a beépítési lehetőségeket a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 11.2:2020.01.22.) és az OTSZ 2. melléklet 1. táblázata szerint.
szerző
-
Kudronné Berta Eszter
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Dr. Perlakine Patko Csilla
egyetemi adjunktus, Épületszerkezettani Tanszék -
-
Dr. Takács Lajos
egyetemi docens, Épületszerkezettani Tanszék -
Dr. Lublóy Éva
egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
