Kortárs építészet épületszerkezettani tendenciái egy külföldi épület példáján keresztül

Jelenkorunk kortárs építészetét nem jellemezhetjük egy adott építészeti stílussal. Az építészeket már nem korlátozzák formai kötöttségek így világszerte változatosabbnál változatosabb épületek jönnek létre. A megrendelői elvárások, valamint a technikai újítások mind lehetővé teszik a szinte teljesen szabad formálást, ugyanakkor megfigyelhetők bizonyos jellegzetességek, például a funkció központú tervezés vagy a letisztult szín és formavilágra való törekvés.

Megvizsgálva az elmúlt évszázadok építményeit (bármely stílusban is épültek) azt vehetjük észre, hogy a történelem során az emberek mindig logikusan, a tapasztalataik, a környezeti hatások és igénybevételek szerint alakították az épületeiket. Önkényes elemek csak ritkán, vagy kiegészítő, díszítő funkciót betöltve kerültek a szerkezetekre, de az alapvető szerkezeti funkciókat akkor sem befolyásolták. Egy klasszikus görög templom homlokzaton például a gutták bár esztétikai szerepet is betöltenek, alapvetően vízcseppentő funkcióval bírnak; egy reneszánsz vagy historizáló ablak körüli keret a falon egyszerre jelent építészeti hangsúlyt, valamint eltereli a homlokzaton lefolyó vizet az ablak szerkezettől, ami a gyenge minőségű záródása és tömítettsége miatt könnyebben beázna.

A kortárs építészetben ez a környezeti hatásokhoz idomuló formálás háttérbe szorult. Épületeink az igénybevételeknek ellenállni inkább csak szerkezeti részleteik kialakítása miatt képesek és ezekhez általában magas minőségű technológiák alkalmazása szükséges. Ezek a technológiák ma már rendelkezésre állnak, így megnyitják új építészeti irányok épületszerkezeti megvalósításának kapuit.

Kutatásom során a kortárs építészet olyan tendenciáit vizsgálom meg, a Németországban, Weil am Rhein városában található Vitra Design múzeum épületén keresztül, melyek formálás béli jellegzetességei épületszerkezettani nehézségekhez vezettek. Az irányzatok bemutatása és az érdekességek feltárása az általam felállított szerkezettervezési szempontrendszeren keresztül történik, a helyszínen tapasztalt rendellenességek ismertetésével és a reverse engineering segítségével. A vizsgálat célja feltárni a kortárs formavilág épületszerkezeti kialakításainak módszertanát, lehetőségeit, érdekességeit, valamint azokat a szerkezeti kockázatokat, melyek meghibásodáshoz, kivitelezési, technológiai problémákhoz vezethetnek.

szerző

• 
  Kocsis Márton
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Heincz Dániel
  mérnöktanár, Épületszerkezettani Tanszék
• 
  Dr. Takács Lajos
  egyetemi docens, Épületszerkezettani Tanszék