A korszerű vályogépítés lehetőségei, a vert vályogfalak jelene és jövője
A korszerű vályogépítés lehetőségei, a vert vályogfalak jelene és jövője
A vályog hosszú idők során az emberiség fő építőanyaga volt. Számos kultúrában használták a földet különböző adalékokkal összekeverve építésre. Erre talán a legismertebb példa a Kínai Nagyfal, melynek készítésénél vert- és öntöttfalas technológiákat is használtak.
A vályogépítés hazánkban is nagyon elterjedt volt, hiszen a földrajzi adottságainknak hála, az ország majdnem minden részén rendelkezésre állt olyan talaj, melyből jó minőségű vályogot lehetett készíteni. Így rengeteg különböző vályog építési technika alakult ki. Az 1900-as évekre Magyarország Európa földépítési központjává fejlődött.
Ezután megjelent a korszerű téglagyártás és lezajlott két világháború, minek következtében a vályogépítés lendületét vesztette. Az újabb építőanyagok és technológiák mellett már kezdett egyre inkább háttérbe szorulni a vályog. Olyan építési tendenciák kezdődtek el, melyek nem voltak kompatibilisek ezzel az építőanyaggal, így előtérbe került a modern anyagok használata.
Ma Magyarországon nagyjából 600000 vályog falú épület áll, az új építések között azonban elenyésző azok száma, melyek ebből az anyagból épülnek. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik a szakember és munkaerőhiány, de legnagyobb okai az építészeti tervezést alapjaiban befolyásoló jogszabályok, a szerkezeteinkkel szemben támasztott, néha irreális követelmények, illetve, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre szabvány ezen anyagra vonatkozóan. Eközben Európa más részein a vályogépítés reneszánszát éli.
Napjainkban a környezetbe jutó károsanyag kibocsátás 30%-a, illetve az éves szeméttermelés egyharmad része az építőiparhoz köthető. Építőanyagaink nagy részének hasznosításához mind a mai napig nincs jó alternatíva. Meglepő módon az említett építőipari hulladékok közé tartozik az építkezések során kitermelt föld is. Véleményem szerint a vályog újrafelfedezése egy fontos mérföldkő lenne, hiszen egy olyan környezetbarát építőanyagról van szó, mely számtalan alkalommal újra felhasználható és hulladékmentes.
Mivel a vályogfalak típusuk szerint nagyon sokfélék lehetnek és a teljes témakör tárgyalása meghaladja jelen dolgozat terjedelmét, így a kutatásom középpontjába az általános megállapítások mellett a vert vályogfalak kerülnek. Dolgozatomban arra szeretnék válaszokat keresni, hogy melyek azok a hátráltató tényezők, illetve tulajdonságok melyek miatt a vályog, illetve a vert vályogfalak alkalmazása ellehetetlenül, vagy nehézkessé válik, van-e ésszerű keretek között megoldás az alkalmazásával kapcsolatos problémákra úgy, hogy a mai építési trendekkel kompatibilis legyen.
szerző
-
Simon Dániel
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Medvey Boldizsár
doktorandusz, Épületszerkezettani Tanszék -