A parasztház épületfizikája

Rohamosan fejlődő világunkban, a környezetvédelemre és az energetikára egyre nagyobb súlyt kell fektetni az építőiparban is, melyben a tervezőknek komoly szerepe és felelőssége van. A tervezés során a környezettudatos építéshez sok eszköz áll rendelkezésre, melyből mi a szerkezet és az anyag tudatos megválasztásához szeretnénk támpontot keresni. Eszközként egy, a 20. század elejére – a hagyományok és a tapasztalat útján – kiforrott szerkezeti rendszert választottunk a népi építészetből, ami anyaghasználatában és kialakításában is számos inspirációval és iránymutatással szolgálhat a környezettudatos építészek számára.

Dolgozatunkban az alföldi tájegység jellegzetes épülettípusát, a háromosztatú, tornácos vályogházat és annak szerkezeteit vizsgáljuk. Az elemzett épület szerkezeteit 21. századi eszközökkel modellezzük, és épületenergetikai szempontból vizsgáljuk. Szimulációk során a termikus burok csomópontjait téli, nyári és átmeneti időszakban hő- és páratechnikai szempontból ellenőrizzük. A kutatás során a mai energetikai és ökológiai követelmények mentén fogjuk értékelni az adott épületszerkezeti rendszert. A következtetéseket levonva megérthetjük a tapasztalati úton kialakított épület működését.

Kutatásunk célja, hogy egy történeti épülettípus vizsgálatán keresztül bepillantást nyerjünk a föld- és vályogépítészet hagyományaiba és működésébe. Ezeket a szerkezeteket megismerve és újragondolva belehelyezzük a mai energetikai és műszaki követelményrendszerbe és megkeressük az ökológiai építészet határait.

szerzők

• 
  Gyöngyösi Tamás
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Farkas Ellák Sebestyén
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Medvey Boldizsár
  doktorandusz, Épületszerkezettani Tanszék
• 
  Dr. Bakonyi Dániel
  tudományos munkatárs, Épületszerkezettani Tanszék
• 
  Heincz Dániel
  mérnöktanár, Épületszerkezettani Tanszék