Habarcs- és kötőanyagok hazai piaci választéka vakolt történeti felületek helyreállítása esetén

A dolgozat a hazai történeti homlokzatok habarcsait és azok kötőanyagait vizsgálja. A történeti homlokzatok három alcsoportra oszthatóak: kő, tégla és vakolt felületek. A dolgozat kizárólag a vakolt felületekre koncentrál.

A dolgozat részletezi a különböző habarcsokat, azok kötőanyagait, a műemléki felújítási elveket, valamint a megelőző európai kutatások eredményeit.

Jelen kutatás két nagyobb egységre osztható. Egyrészt a hazai forgalomban kapható felújító- és javítóvakolatokat taglalja a gyártó által feltüntetett műszaki adatokkal (a technikai és biztonsági adatlapok alapján). Másrészt „általános felület”, „lábazati zóna”; „só és víz okozta problémák” témakörök alá csoportosítja a konkrét termékeket, az alapján, hogy mit, hol, mikor és milyen feltételek mellet célszerű és érdemes alkalmazni. A kiválasztás szempontja a termékek fő összetétele alapján történt. Azok az anyagok nem részei a vizsgálati halmaznak, amiket gyártói többlet adatszolgáltatás nélkül nem lehetett beazonosítani. A dolgozat külön tárgyalja a portlandcementes, valamint a mész-, a portlandcementtel javított mész- a románcement-, és a hidraulikus habarcsokat.

Az eredmény egy egyszerű, jól átlátható táblázat, mely megkönnyíti az éppen aktuális felújítandó történeti felületekhez kompatibilis korszerű anyagok kiválasztását.

szerzők

• 
  Bukta Katalin
  építészmérnök
  nappali
• 
  Simon Péter
  építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Vidovszky István
  egyetemi adjunktus, (külső)