Regisztráció és bejelentkezés

Fázisváltó anyagok az energiatudatos építészetben

Korunk egyik legjelentősebb problémája a fokozódó energiafelhasználás. Bár napjainkban, ahogy egyre inkább kezdünk kimerülni a nem megújuló energiaforrásokból, úgy kerülnek előtérbe a megújuló energiahordozók, ám ezek használata nem teljes megoldás. Nem csak az energia termeléséről kell gondoskodnunk, hanem az energiafelhasználást is csökkentenünk kell. Ennek különböző lehetőségei vannak az építészeten belül. Tehetjük ezt úgy, hogy bontott anyagot építünk be épületeinkbe így megtakarítva az új anyag létrehozásához szükséges energiát, vagy adott esetben alternatív megoldás lehet akár a más területről származó hulladék (pl.: mezőgazdasági hulladék) „újraértelmezése” és építőanyagként való felhasználása. Ezeken felül az egyre fejlődő tudományos világ olyan lehetőségeket biztosít számunkra, amelyek segítségével egészen új módszereket használhatunk energiaigényeink csökkentésére. Egyik ezek közül a fázisváltó anyagok használata építészeti vonatkozásban. Ezen anyagok különlegessége, hogy egy előre meghatározott hőmérsékletre kémiai úton beállítható az olvadáspontjuk. A szilárd halmazállapotú anyag nagy mennyiségű energiát vesz fel amit a felolvadására fordít, majd később, amikor a környezet hőmérséklete az anyag előre beállított fagypontja alá süllyed, az olvadáskor felvett és eltárolt energiát leadja, így biztosítva az egyenletes hőmérsékletet a környezetében. A dolgozatunk témája ennek az anyagnak a vizsgálata és ismertetése építészeti kontextusban, valamint annak elemzése, hogy megfelel-e az energiatakarékosságon kívül a fenntartható építészet egyéb követelményeinek is.

szerzők

  • Balogh Diána
    építészmérnök
    nappali
  • Hollósi Katalin
    építészmérnök
    nappali
  • Hódosi Dániel
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Lányi Erzsébet
    oktató, egyetemi docens, Épületszerkezettani Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet Jutalom