Építőipari normaadatok alkalmazása, az építési projekt sajátosságainak figyelembevételével

Magyarországon az utóbbi időkben tapasztalható volt, hogy az előzetesen kalkulált mérnökárak alulbecsültek a tényleges megvalósítási költségekhez képest, melyek a piaci ár jellemez. Különösen igaz ez a nagyobb projektekre, melyeknek kockázatai is nagyobbak és összefüggésrendszerei mélyebbek, mint a kisebb beruházások esetén érzékelhető. Ez a fajta pontatlanság bizonytalanná teszi a beruházásokat és azok szereplőit egymással szemben, akár az épített műtárgy létrejöttét is veszélyeztetheti (pl. mérnök árból nem következtethető végelszámolás, pótmunkák kiírása, hiányzó erőforrások).

Ennek a jelenségnek a vizsgálata során, elemeztem az építőipari árképzést (mérnökár és piaci ár). A kutatás során feltártam néhány kritikus pontot az árképzés algoritmusában. Ezek figyelembe vételével nagyobb pontossággal képezhetjük a mérnökárat, a projekt lényegesebb elemeinek ismeretében (projekt léptéke, időbeni lefutása, térbeli organizációja, technológiája, cash flow, stb.). Vizsgáltam továbbá a normaidők alakulását is: mai értékeket összevetettem a múltban használatosakkal, valamint más országban is megnéztem, hogy hogyan építik be az árképzésbe ezt az állandót (pl. DIN 276). Ezen ismeretek segítségével, meghatározhatjuk azokat a tartományokat a projektek méretére vonatkozóan, ahol a jelenlegi algoritmus jól alkalmazható, illetve azt a léptéket, ahol a manapság használatos módszerek nem, vagy csak nagyon nagy kompenzációkkal használhatóak. Bevezethetünk új szemléletmódokat, melyek árnyaltabban képesek leírni, az egyes technológiák közötti különbségeket, így könnyebben el tudjuk dönteni, hogy melyiket érdemes használni az adott körülmények között.

A kutatás során a mindennapokban alkalmazott normaidőket és azok pontosságát, általam készített algoritmusok, programok segítségével mértem, virtuálisan modellezett projekteken, (Az adatok létrehozásához C++ nyelven, Visual Studio fejlesztői környezetben, az ábrázolásukhoz pedig Python nyelven, Sublime Text3 fejlesztői környezetben dolgoztam). A továbbiakban az eredmények beépíthetők költségbecslő algoritmusokba, valamint építésszervezésnél is figyelembe vehetők, ennek során növelhető a költségbecslés pontossága. Az így kialakult döntéstámogató rendszerek hatékonyabban segíthetnek, már az építészeti koncepció fázisában is a tervezőknek, költséghatékonyabb építési programok kialakításában.

szerző

• 
  Tóbiás Dániel Alex
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Klujber Róbert
  egyetemi mestertanár, Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék