Regisztráció és bejelentkezés

Párhuzamos történetek – Olvasókönyv szociális lakásépítési kísérlethez Alvaro Siza portói Bouça épületegyüttese kapcsán

Az 1974-es demokratikus átalakulás utáni forradalmi hangulat jelentős társadalmi változásokat hozott, és friss kezdeményezéseket indukált Portugáliában. A Nuno Portas által szerveződő SAAL programnak köszönhetően, tömeges szociális lakásépítés indult. A mára mindenki számára jól ismert építész, az akkor fiatal Alvaro Siza Vieira is aktív résztvevője volt a modellcsoportnak, s tevékenységének.

Portugália északi régióközpontjában, Portóban, több lakónegyed is megvalósult, az építész-közgazdász-szociológus alkotta tervezőcsoportok közreműködésével. Ezek közül legismertebb, a történeti belváros északi határában álló Bouça-negyed. Tanulmányomban kitérek a lakóház-együttes történelmi hátterére, Alvaro Siza alkotói hozzáállására, különös tekintettel a közösségi fejlesztés alternatív megvalósítására, és az épület részletes elemzésére. A kutatás személyes vonatkozása, hogy a sorház egyik lakásában töltöttem közel egy hetet.

Célom, hogy a saját, és itt élő barátaim térbeli tapasztalatait feldolgozva, személyes képet alkossak a történelmi kontextus megértésén túl, a lakóház létrejöttének különös történetéről és létének jelenkori vonatkozásairól.

Az épület eredetileg a városban élő munkásosztálybeli családoknak épült, mára viszont kicserélődött lakóközösséggel, zömmel fiatal designerek, és felső középosztálybeli pályakezdők lakta társasházzá vált. A napjainkban zajló dzsentrifikáció nem írja-e felül a házak eredeti rendeltetése hordozta szellemiségét és lényegét? A szociális lakások szerkesztése kompakt alaprajzot és térszervezést mutat - lehet-e ma komfortosan élni ezekben a négy méter széles, moduláris lakásokban? Alkalmas-e az élettér hiánytalan kiteljesedésére, illetve a belső terek szűkös mérete milyen befolyással van az itt élőkre? Miként tölti be a lakóegység, az otthon szerepét, emellett milyen téri minőségűek ezek a helységek?

A Bouça lakótömbre fókuszálva vizsgálom meg a korszak szociális lakásépítési kísérletét, a szakirodalom segítségével. Saját tapasztalataim felhasználásával újraolvasom az építészeti döntések jelentőségét, és keresem ma is releváns vonatkozásaikat.

csatolmány

szerző

  • Rádler Luca
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Dr. Vukoszávlyev Zorán
    egyetemi docens, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék