LoRa WAN hálózaton alapuló automatizált épületfigyelés fizikai tér szabta korlátainak vizsgálata műemlék épületekben

LoRa WAN hálózaton alapuló automatizált épületfigyelés fizikai tér szabta korlátainak vizsgálata műemlék épületekben

Napjainkban az IoT (Internet of Things) technológia egyre elterjedtebb. Ezek a rendszerek beágyazódtak a mindennapjainkba, ugyanis ezeken keresztül tudjuk távolról figyelni és vezérelni eszközeinket, de emellett sok más lehetőség is rejlik bennük. Sok ilyen eszköz akkumulátorról működik, viszont a legtöbb technológia, ami képes megteremteni az eszközök közötti kapcsolatot, mint például a Wifi vagy a Bluetooth, relatív nagy energiát igényel, és ezért nem alkalmas ezeknek a rendszereknek a működtetésére. A LoRa (Long Range) nagy hatótávolságú, és alacsony energiafelhasználással képes továbbítani adatokat, alacsony bitsebesség árán, ezért ipari és mezőgazdasági használatra is alkalmazzák őket. Egyes mérések szerint egy ilyen eszköz nyílt terepen akár 10 km hatótávolsággal is képes működni, de a kapcsolatot egy épület, fa vagy más rádiójel is megzavarhatja. A LoRa egy napjainkban elterjedőben lévő technológia, mellyel kapcsolatban sok szakirodalmi cikk született, mégis vannak területek, amelyről még nem tudunk mindent. Mi ezeket a területeket vettük célba. Kutatásunkban feltérképezzük, hogy milyen módon és a valóságban milyen hatótávolságokkal működik az eszköz, mennyire valósak a cikkekben feltárt adatok, és hogyan működik a LoRa egy műemléki épületben. Műemléki épületek monitorozása esetén egy LoRa alapú rendszer alkalmas lehet az épület figyelő követésére, anélkül, hogy az folyamatos emberi jelenlétet igényelne. Továbbá a növekvő energiaárak mellett az energiafelhasználás csökkentése a létesítménygazdálkodásban is fontossá vált, a LoRa pedig ezen a területen is a felhasználók segítségére lehet, hiszen alkalmazásával kis energiával működtethető olyan adattovábbító technológia, amely folyamatosan tájékoztatja használóját, illetve lehetőséget nyújt a hibák észlelésére, feltárására és megoldására. Ebben a kutatásban egy történeti épületen belüli helyszínek közötti kommunikáció vizsgálatával arra a kérdésre keressük a választ, hogy az egyes épületszerkezetek, ezek kombinációi, valamint a mérőeszközök épületen belüli elhelyezkedése milyen mértékben befolyásolják a LoRa technológiával kommunikáló eszközök kapcsolatteremtési képességeit.

Irodalom:

Augustin, Aloÿs, et al. "A study of LoRa: Long range & low power networks for the internet of things." Sensors 16.9 (2016): 1466.

Georgiou, Orestis, and Usman Raza. "Low power wide area network analysis: Can LoRa scale?." IEEE Wireless Communications Letters 6.2 (2017): 162-165.

Perles, Angel, et al. "An energy-efficient internet of things (IoT) architecture for preventive conservation of cultural heritage." Future Generation Computer Systems 81 (2018): 566-581.

Klein, Levente J., et al. "Wireless sensor platform for cultural heritage monitoring and modeling system." Sensors 17.9 (2017): 1998.

Haxhibeqiri, Jetmir, et al. "LoRa scalability: A simulation model based on interference measurements." Sensors 17.6 (2017): 1193.

szerzők

• 
  Csögör Ramón
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Bihari Csenge
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Vidovszky István
  egyetemi docens, Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék