törek ház

Az általunk kifejlesztett lakótérsornál az elsődleges szerepet a repedések kapják. Ha közelről nézünk egy repedezett területet, láthatjuk, hogy széthasítja az adott tömeget vagy felületet, viszont ha távolabbról szemléljük, a repedések hálózata felosztja azt. Így fordított állapotot kapunk, a rés vagy rések veszik körül a tömeget és lesznek meghatározóak, és ez a kettősség dinamikus állapotot eredményez.

A repedésnek térszervező lehetőségét gondoltuk végig, aminek a lényegét és felhasználási lehetőségét az arányok, tér-tömeg viszony, közlekedők és átláthatóság szempontjából vizsgáltuk meg. Ennek alapján egy, az egész telket behálózó rácsrendszerben jelenítjük meg a tulajdonságait.

Ez az összetett rendszer megjelenik mind az arab kultúrában elterjedt Kasbah-formáknál, mind a Pueblo indiánok lakóházainál, ahol a mozgalmas, szinte élő, erővel rendelkező vonalak fedezhetőek fel az elrendezésben.

Ezek az egyedi példák, azonban nemcsak a formában, hanem anyaghasználatban is segítséget nyújtottak, így a vályog lett a fő alkotórésze az épületnek. Ez takarékosság szempontjából is jó választás, ezért a természetes anyagok használatát az egész térsorra kiterjesztettük. A terv egy természet közeli környezetbe készült, melyben a takarékos megoldások és az ökocentrikus életmódra való törekedés a fő hívó szavak, melyek a terv tulajdonságit meghatározzák. Mikro- és makrokozmosz egysége; vagyis az egész telket behálózó raszter, aminek egy eleme az épület. Hagyományos és mai; az anyagok használatában és szerkezeti a kialakításában. Ezen elemek eredményeként létrejön egy harmonikus, természet felé nyitott, élő, befelé a legegyszerűbb igényeket kielégítő, szinte már csak egy szükségleti létesítmény, mely szerves kapcsolatban áll és él a telek többi részével.

csatolmány

szerzők

Győri Norbert
építészmérnök
nappali
Kovács Lili
építészmérnök
nappali
Muzsnai Zsófia
építészmérnök
nappali
Dobos Dénes
építészmérnök
nappali

konzulens

Gyulovics István
főnök, Lakóépülettervezési Tanszék