Sarkantyúk hatásának vizsgálata laboratóriumi környezetben

Sarkantyúk hatásának vizsgálata laboratóriumi környezetben

A sarkantyúk olyan folyószabályozási műtárgy, ami a partvonalra merőleges, keresztirányú kőszórás. Segítségével a szelvény beszűkítése érhető el, amitől a meder kimélyülése és a vízmélység emelkedése várható. Ez előnyös például a hajózás számára, de kérdéses, hogy mekkora az ilyen műtárgyak által okozott ellenállás? A mederszűkítés és az ellenállás ugyanis emeli a vízmélységet, ami végső soron a tetőző vízszintekre is hatással lehet.

TDK dolgozatom egy részletes irodalomkutatással kezdem. A Mississippi az a folyó, amin a világon elsőként alkalmazták a sarkantyúk építését a mederszabályozásban. Összehasonlítva más folyókon végzett beavatkozásokkal, a Mississippin nagyon sok hidraulikai és medermorfológiai adatot mértek és az azokból levont konklúziókkal publikáltak. A beavatkozások módjáról, illetve az azok által kiváltott folyamatok idősorairól is találtam tanulmányokat.

Ezután térek rá a sarkantyúk hatásának laboratóriumi környezetben történő vizsgálatára. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék üvegcsatornájában végezek el kísérleteket. A kísérletek megtervezésénél korlátoztak a csatorna adta lehetőségek. A laboratóriumi mérések során az a célom, hogy a különböző, de a valóságban is jellemző sarkantyúkiosztások mekkora változást eredményez az áramlásban (pl. áramlási sebesség, felszínesés, stb.). A kísérletekkel egyúttal a csatorna nyújtotta lehetőségek feltérképezését végzem el a lehetséges jövőbeli kísérletek megtervezéséhez (például lehetséges-e mozgó medrű vizsgálat elvégzése? torzítási lehetőségek?).

szerző

• 
  Gieszer Vince
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Török Gergely Tihamér
  tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  
• 
  Dr. Farkas Dávid
  adjunktus, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

helyezés