Folyók dinamikus egyensúlyi állapotát becslő eljárás kidolgozása és alkalmazása a magyarországi Felső-Dunán

A folyók életében folyamatosan megfigyelhetőek morfológiai változások, melyek hatására egyes szakaszokon a víz mélyíti a medrét, míg máshol építi. Hosszabb időléptéket vizsgálva azonban az várható, hogy a mederváltozások végül egy ún. dinamikus egyensúlyi állapothoz formálják a medergeometriát. Azt elérve, továbbra is megfigyelhető ellentétes értelmű mederváltozások, de azok mértéke kiegyenlítik egymást, ezért csak átmenetileg várható a dinamikus egyensúlyi állapottól eltérő medergeometria. A mesterséges tevékenységek, vagy természetes folyamatok kibillenthetik a vizsgált folyószakaszt dinamikus egyensúlyi állapotából, ha azok jelentősen megváltoztatják az hidrológiai, hordalékháztartási, illetve áramlási jellemzőket. Az új egyensúlyi állapot az emberek számára hol előnyösek, máshol pedig kedvezőtlenek. Az viszont vitathatatlan, hogy megbízható előrejelzésének környezetvédelmi, élőhelyhidraulikai, társadalmi, turisztikai, gazdasági stb. szempontból is alapvető jelentősége van.

Dolgozatomban a dinamikus egyensúlyi állapot jellemzésének és változásának 0D (prizmatikus medret feltételező) leírhatóságát vizsgálom a magyarországi Felső-Duna példáján keresztül. Ezen a folyószakaszon a 20. század második felétől jelentősen megváltozott a folyószakasz dinamikus egyensúlyi állapota. Kutatásomban nagy hangsúlyt fektetek az említett szakaszra vonatkozó, 20. század során végzett terepi mérési adatok, valamint az abból levont konklúziók feltárására és összefoglalására. A megszerzett adatokat táblázatba foglalom, a változásokat diagramok segítségével bemutatom. Az irodalomkutatás alapján összeállított adatok alapján jellemzem a jelentős változások előtti dinamikus egyensúlyi állapotot, annak morfodinamikai paraméterei segítségével. Ezután, a paraméterek alapján kísérletet teszek egy 0D morfodinamikai modell felépítésére és validálására. Az igazolt modell lehetőséget biztosít a Felső-Duna dinamikus egyensúlyi állapot változásának vizsgálatára, amire a validálási eredmények értékelése alapján kerülhet sor. Legnagyobb hangsúlyt a várható új mederesés és mederszélesség becslésére teszem. A 0D modellt az általa becsült és a szakirodalomban talált, valós változások összevetése alapján tervezem igazolni.

szerző

• 
  Nyiri Emese
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Török Gergely Tihamér
  tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  

helyezés