Regisztráció és bejelentkezés

Módszer a földszerkezetű völgyzárógátak alatti árvízi veszély elemzésére

Hazánkban több hegy- és dombvidéki kisvízfolyáson építettek völgyzárógátas tározókat, és továbbiakra (pl. szivattyús energiatározókra) is készültek tervek. A tározókhoz fűződő árvízi kockázatra a kolontári vörösiszap-tározó 2010-es katasztrófája hívta fel a figyelmet. Míg külföldön komoly szakirodalom és eszköztár áll rendelkezésre a völgyzárógátak kockázatának értékelésére, hazánkban nem alkottak erre speciális jogszabályokat és egységes gyakorlat sem alakult ki.

Az árvízi kockázat feltérképezéséhez meg kell becsülni a két tényezőjét: a tönkremenetel bekövetkezésének valószínűségét és a következményeit (a várható károkat). Egy adott valószínűséghez tartozó következményeket igen nehéz számszerűen meghatározni. Kevés a történelmi adatunk a gátszakadásokról ahhoz, hogy ezekből statisztikai módszerekkel vezessük le a következmények várható értékeit. Ha pedig fizikai modellezéssel kívánjuk leírni a gátszakadáshoz vezető feltételeket és az árvíz hatásait, az meg azért bonyolult, mert ezek a folyamatok maguk is sok valószínűségi változótól függenek, amelyeket nehéz mérni.

Célom egy olyan módszer kifejlesztése, amely általánosan is alkalmas lehet arra, hogy értékeljük a hazai domb- és hegyvidéki földgátjaink árvízi kockázatát. Fő kérdés az, hogy milyen kidolgozási szintje, pontossága legyen a módszernek, hogy azt akár az ország összes völgyzáró gátjára megérje első szűrőként alkalmazni, amellyel kiválaszthatók a részletesebb elemzésre is érdemes gátak. Fontos, hogy olyan legyen a módszer, amellyel a tönkremeneteli módokhoz valószínűséget lehet rendelni.

Kutatásomban a Hasznosi-víztározóból indulok ki. Részletesen foglalkozom a vízgyűjtő-terület esőkarakterisztikájával és a gát tönkremenetelének lehetséges módjaival. Geotechnikai adatok hiányában a tönkremeneteli valószínűségek becslése helyett a számításokhoz szükséges adatigényt gyűjtöm össze és meghatározom, hogy milyen talajjellemzőkre és ahhoz milyen geotechnikai vizsgálatokra (feltárások, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) volna szükség. Végül azt térképezem fel, hogy az alvízi völgyet hogyan önti el a víz.

szerző

  • Kopitkó Tünde Klára
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Krámer Tamás
    Egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Takács Attila
    adjunktus, Geotechnikai és Mérnökgeológia Tanszék

helyezés

Jutalom