Regisztráció és bejelentkezés

Jégzajlás tér-idő viselkedésének elemzése videofelvételek alapján

A szélsőséges időjárási jelenségek egyre inkább jellemzőek a Kárpát-medencében. A sarkvidékről érkező jeges szelek, és a mediterrán térségre jellemző hőség az utóbbi időben sokkal gyakrabban tapasztalható, mint eddig bármikor, aminek egyik következménye – a sok közül – a folyami jégzajlás egyre gyakoribb megjelenése nagy folyóinkon is. Míg a jég megjelenésének jobban kitett országokban (pl. Norvégia, Kanada) a szélsőséges jégjelenségekre fokozatosan újabb megfigyelési módszereket alakítanak ki és jobb, pontosabb modelleket alkotnak meg, addig Magyarországon erre nem volt számottevő igény, miközben a jégzajlás rendkívül nagy károk okozója lehet (pl. jégdugók kialakulása, zajló jég létesítményeknek ütközése, stb.).

Videofelvételek elemzésén alapuló módszerek egyre szélesebb körben hasznosulnak a mérnöki területen, és komoly lehetőséget rejt magában a jégmegfigyelés témájában is. TDK dolgozatom célja, egy, a jégzajlás megfigyelésére és a jég vízfelszint beborító százalékos értékének meghatározására alkalmas képelemző módszer kidolgozása és tesztelése a Duna egyes szakaszaira, melyekre videofelvételek állnak rendelkezésre a 2017. év eleji jégzajlásról. A képelemző módszer első lépése a felvételek ortorektifikciója, vagyis az optikailag torzított képek 2D koordinátarendszerbe való transzformálása. Ehhez célszerűen a képen jól felismerhető, ismert koordinátával rendelkező pontokat alkalmazunk. A képek ezután egy szűrési eljáráson mennek keresztül, amelynek segítségével a jégtáblák lehatárolhatóvá, a kép egyéb részeitől elkülöníthetővé válnak. A szerkesztés lényege az adatok olyan szintű átalakítása, hogy a jég határvonala könnyen kivehető legyen. Utolsó lépésként az átalakított képek alapján a jégtáblák területének meghatározása következik. A műveletsorozatot MATLAB környezetben implementálom. Az eljárással a többnapos dunai jégzajlás különböző időpontjaiban és a Duna különböző szelvényeiben határozom meg a jégfedettséget, ami alapján a jelenség térbeli és hossz-menti viselkedése tárható fel. A dolgozat végén a módszert továbbgondolva különböző alkalmazási irányokat határozok meg.

szerző

  • Tóth Rebeka Réka
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Baranya Sándor
    egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Fleit Gábor
    doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

helyezés

III. helyezett