A tavi vízlengés vizsgálata hanggá alakítással
Az emberi fül és agy együttesen képes hangfelvételekben olyan minták és összefüggések megállapítására, amelyek a hagyományos jelfeldolgozással nehezen, vagy nem észlelhetőek. Ezt kihasználva az utóbbi időben előtérbe kerültek az olyan technikák, amelyek hanggá alakítással vizsgálnak természeti, gazdasági, társadalmi és egyéb jelenségeket.
A tó szél keltette vízszintingadozása hullám-természeténél fogva kínálja magát ilyen vizsgálatra. Remélhető ugyanis, hogy a hanggá alakítás módszerével olyan viselkedésmintákra is rámutathatunk, amelyek a klasszikus jelfeldolgozási eljárásokkal esetleg nem domborodnának ki. Ennek ellenére vízszintingadozás vizsgálatára irányuló kutatást nem találtam, így alapkutatást végeznék a témában. A dolgozat célja a módszer gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata, illetve új összefüggések felderítése.
A szél és annak megváltozása a tavak víztömegét nagymértékben megmozgatja: kilendíti és lengésbe hozza. A Balaton majd 80 kilométeres hosszával és viszonylag sekély átlagos vízmélységével a vízlengés periódusideje hosszanti irányban jellemzően 5-7 óra, keresztirányban viszont csak 30-60 perc. Ezek a lengések márpedig egy időben is egymásra halmozódnak és másképp csillapodnak,így már csak ennek a hanggá alakításától is azt várjuk hogy különböző magasságú „szólamok” hangzanak fel.
A kutatáshoz rendelkezésemre állnak a Balaton partjának több pontján egy időben mért vízállásainak sora 5 perces időközönként, valamint szélsebesség és irány adatok egy órás időközönként. Az adatsort, mint egy analóg bemeneti jel szabályos (és elegendően sűrű) időközönként mért feszültség-értékeként értelmezve, a hallható tartományba transzponálva feltehetőleg felharmonikusokat, lebegéseket és csillapodásokat, több adatsort párhuzamosan hallgatva pedig – megfelelő transzponálás után – harmóniákat és diszharmóniákat hallhatunk majd ki. A jelrekonstrukciót – interpolálást és szűrést – a megfelelő szoftver (esetemben Igor pro, Matlab vagy Audacity) végzi el.
