Vízgyűjtő-modellezés gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata a Tarján-patak vízgyűjtőjén
A dolgozat témájául szolgáló Tarján-patak a Zagyva mellékvízfolyása. A patakon található tározó a maconkai és a mátraverebélyi tározóval együtt a Zagyva-völgyi főművi tározórendszer részét képezi, melynek elsődleges funkciója az árvízmentesítés. A vízgyűjtőn található Salgótarján a rendszerváltás előtt erősen iparosodott településként nagy mennyiségű szennyvizet bocsájtott a Tarján-patakba, mely még a Zagyva vízminőségét is jelentősen befolyásolta. A tározó másodlagos, ülepítő funkciót is ellát, bár az elmúlt években jelentősen csökkent a vízfolyás szennyezettsége az ipar visszafejlődésével.
Az Egyesült Államokban széles körben elterjedt vízgyűjtő-modellező szoftver a U. S. Army, Corps of Engineers csoportja által kifejlesztett HEC-HMS szoftver, mely ingyenesen hozzáférhető és használható. A dolgozat során emellett a HEC-GeoHMS kiegészítő szoftvert is használtam, mely az ArcGIS program egy (szintén ingyenes) kiegészítője. Ezen két program segítségével állítottam elő a modellezéshez szükséges vízgyűjtő-modellt és végeztem el a futtatásokat.
Dolgozatom során hosszú távú futtatásokon keresztül vizsgálom a modell gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeit. Mivel a modell egyik paramétere a burkolt felületek aránya, ezért vizsgálható az urbanizáció hatása a lefolyó vízmennyiségekre, az árhullámok alakulására. Vizsgálható továbbá, hogy egyes mederszabályozási tevékenységek milyen hatással vannak a lefolyásra. Kimutatható az is, hogy egy esetleges tározókotrás mennyire befolyásolná a tározó árvízcsúcs-csökkentő hatását. A hosszú távú futtatások révén meghatározható a tározó zsilipjének üzemrendje is.
szerző
konzulensek
-
Dr. Bene Katalin
egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem (külső) -
