Regisztráció és bejelentkezés

Tata környéki források hidrológiai vizsgálata

Tata város a Gerecse és a Vértes hegységeket elválasztó Által-ér völgyében fekszik. Nem véletlenül nevezik a „vizek városának”, hiszen az 1960-as évekig a város területén 40 nagyobb vízhozamú és több száz kisebb forrás fakadt. Részéletes feljegyzés nem készült róluk, ezért pontos számukat nem ismerjük.

A tatabányai bányászat történetében az 1950-es évektől figyelhető meg nagyobb arányú vízkitermelés. Ennek okán Tata térségében a karsztvízszint drasztikus mértékben csökkent, mígnem az összes tatai és dunaalmási forrás elapadt.

A tatai városvezetés állandósultnak tekintette a helyzetet, így azokat a területeket, ahol korábban a források fakadtak, beépítették.

A bányászati vízemelést 1990-ben befejezték, így elindult a karsztos víztárolóban egy visszatöltődési folyamat. Sorra jelentek meg a régi források, sőt néhány új helyen is megfigyelhető a forrástevékenység. Néhol ezek nagy problémákat jelentek a város lakóinak illetve az önkormányzatnak, hiszen ezeken a területen nagyrészt már lakóépületek állnak.

TDK dolgozatomban egyrészt a korábbi irodalmakat, adatokat foglaltam össze. Munkámban nagymértékben támaszkodom Maller Márton 2012-ben készített Tata városközpont forrásainak hidrológiai vizsgálata című diplomamunkájára.

Korábban több előrejelzés is készült a karsztos visszatöltődés folyamatára. Ezeket az előrejelzéseket vettem számba, és vizsgáltam, hogy a tényleges karsztvízszintek mennyire kapcsolódnak ezekhez az előzetes vizsgálatokhoz.

Rendszeres vízhozamméréseket és mintavételeket végeztem, melyek segítettek, hogy nagyobb rálátással legyek a források összetételére, viselkedésére. A helyszíni hozammérések másfelől jól összehasonlíthatóak voltak a korábbi eredményekkel, amik a későbbi vízhozam-változásokra is engednek következtetni.

Mindemellett vizsgáltam három karsztvízészlelő kutat is. Ezeknél a kutaknál készítettek leszívási-visszatöltődési vizsgálatokat is, melyek eredményeit feldolgozva következtetek az ottani karsztos kőzetek szivárgási tényezőire. Ez azért fontos, hiszen a tényezők a visszatöltődési folyamatot is nagyban befolyásolják.

szerző

  • Szilágyi Mariann
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Hajnal Géza
    docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Farkas-Karay Gyöngyi
    adjunktus, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Maller Márton
    árvízvédelmi előadó, ÉDUVIZIG (külső)

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet II. helyezett