Kanyarulatfejlődés vizsgálata egy hazai túlfejlett kanyarulat példáján
Kanyarulatfejlődés vizsgálata egy hazai túlfejlett kanyarulat példáján
A folyók természetes viselkedésének lényeges eleme az oldalirányú erózió okozta kanyarulatfejlődés (meanderezés). Ez hazánkban sajnos kevés folyó esetén figyelhető meg, hiszen csak kevés folyószakasz mentes a folyószabályozási művek alkalmazásától (elsősorban kanyarulatátvágások és partvédelem). A meanderezés dinamikájának kutatása hazai viszonylatban azért fontos, hogy összevethető legyen a természetes és mesterséges állapot: azt szeretnénk megbecsülni, hogy a folyóink természetes állapotát milyen mértékben változtatjuk meg nagy időléptékben a szabályozások révén.
Mintaterületként az Ipoly szinte érintetlen szakaszának egy túlfejlett kanyarulatát választottuk, ahol belátható időn belül kanyarulatlefűződésre (neck cutoff) lehet számítani. Az augusztusi kisebb ipolyi árhullám levonulása előtt és után is felmértük a part és a meder geometriáját, illetve a folyó áramlási viszonyait, remélve, hogy következtetést tudunk levonni a kanyarulatfejlődés üteméről. Számos mederanyagmintát vettünk, illetve mintákat a szakadó partfalból, melyek kiértékelésével a kritikus medercsúsztató-feszültséget kívántuk becsülni. Azt a kanyarulatban felmért áramlási viszonyokkal összevetve, a folyó munkavégző képességét szerettük volna hozzávetőlegesen meghatározni. Optimális esetben ezt a mederképző vízhozam esetén szükséges felmérni, erre azonban a vízjárás nem nyújtott lehetőséget.
A munkavégző képesség ismeretének birtokában a kanyarulat további fejlődési folyamatának vizsgálata a szándékunk. Ehhez jelen vizsgálatban egy alkalmazható módszertant prezentálok, amit kedvezőbb vízjárási állapotban történő mérési kampány esetén lenne célszerű kivitelezni. A vizsgálatom továbbá 2D és 3D modellezési feladatokat alapoz meg, amik a kanyarulatfejlődés vizsgálata kapcsán távlati célként fogalmazódnak meg. Modellünket természetesen finomítani törekedtünk azzal, hogy a vizsgált kanyarulatról készített korábbi térképeket vagy egyéb dokumentációkat áttanulmányoztuk, hogy nagyjából megállapíthassuk a korábbi kanyarulatfejlődés ütemét és mértékét.
Vizsgálati módszertanunktól azt reméljük, hogy azok adaptálhatók lesznek nagyobb folyóink morfológiai vizsgálataihoz is.
szerző
-
Magos István Barnabás
Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
-
Dr. Fleit Gábor
Tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
