A Hévízi-tó vízmérlegének, hőháztartásának és víz-levegő határfelületi cserefolyamatainak együttes vizsgálata
A Hévízi-tó Európa legnagyobb melegvizes tava 4,4 hektáros kiterjedésével. Tőzegmedrű forrástó, amelyet a közel 40 méter mély forrásbarlangból feltörő, nagy hozamú, majdnem 40 °C-os melegvíz táplál. A tavat tápláló vízhozam a ’70-es évektől a Bakonyban folyó bauxitkitermeléssel együtt járó karsztvízkiemelés következtében rohamosan csökkent, ami a 80-as évekre majd a felére csökkent. A bányászati tevékenység rohamos csökkenésével a vízhozam újra emelkedni kezdett és napjainkra újra magas szinten áll. A mélységi forrásbarlangból előtörő melegvíz összetett áramlási, hőmérsékleti viszonyokat teremt, aminek eredményeképp jelenleg ismeretlen légkör-víz határfelületi cserefolyamatok, keveredési viszonyok és transzportfolyamatok játszódnak le. Az áramlási viszonyokat például a 80-as évek elején vizsgálták utoljára, amikor a melegvíz-utánpótlás jelentősen kevesebb volt, mint napjainkban. Mindezeknek köszönhetően, illetve a forrásvízhozam mérésének hiányában jelenleg nagy bizonytalansággal tudjuk megbecsülni a tó vízmérlegét és hőháztartását. Mindemellett a tavak esetében folyamatosan visszatérő kérdés, hogy az üvegházhatásért felelős légköri anyagokat, például a vízgőzt és a szén-dioxidot, milyen mértékben bocsátják ki magukból, vagy éppen nyelik el. Ebből a szempontból a Hévízi-tó esete érdekes. A vízgőz esetében fontos szerepet játszik a vízhőmérséklet, amely nemcsak a nyári időszakban magas, hanem a téli időszakban is. A tó hőmérséklete a téli hónapokban is 20 °C felett van, vagyis ekkor is nagy intenzitással történik párolgás, szemben az ugyanilyen klímájú, természetes tavakkal. A szén-dioxid tekintetében a tőzeges üledék kulcsszerepet játszhat, mivel az abból eredő kibocsájtás számottevő lehet. Ezzel kapcsolatban azonban semmilyen vizsgálatot nem végeztek ez idáig.
A kutatás célja a Hévízi-tó alapvető víz- és hőmérleg komponenseinek, valamint ennek részeként a víz-levegő határfelületén történő vízgőz- és szén-dioxid cserefolyamatainak feltárása. Ez utóbbiakat közvetlenül meghatározzák a fentebb említett tavi keveredési, áramlási és hőmérsékleti folyamatok. Jelen kutatás egy első lépés a tó jelenlegi állapotának megismeréséhez. A helyzetkép felállításához több hetes terepi mérést valósítunk meg, amelyek során mérjük az áramlási sebességeket, az elfolyó vízhozamokat, illetve egyidejűleg hidrometeorológiai méréseket végzünk egy általunk telepített állomás segítségével. Ennek részét képezik örvény-kovariancia mérések, amelyek közvetlenül szolgáltatják a vízgőz- és szén-dioxid fluxusokat. A kutatómunka alapvetően tehát mérésekre összpontosít, de ezek a későbbiekben meg tudják alapozni azon numerikus modellfejlesztéseket, amelyekkel az egyes tervezett fejlesztések hatását vizsgálni lehet.
szerző
-
Reska Zsombor János
Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
alapképzés (BA/BSc)
