Úszóművek és hullámzás kölcsönhatásának numerikus modellezése

A tavi medencés kikötőkbe behatoló hullámokból a medencés kialakítás, illetve a kikötött hajók és azok kikötésére szolgáló úszóművek miatt összetett hullámzási viszonyok alakulnak ki. A hullámok visszaverődnek a partfalakról, felfutnak a rézsűs kialakítású mólókra stb. Ezeken kívül az úszó pontonoknak is érdemi hatása van a hullámzásra. A hullámenergia egy része áthalad alattuk, egy része viszont visszaverődik vagy disszipálódik. Annak érdekében, hogy megértsük és számszerűsíteni tudjuk egy kikötőben a hullámzási viszonyokat, figyelembe kell vegyük az úszó mólók hatását is.

A TDK dolgozat célja egy sematikus (a balatoni viszonyokat jól reprezentáló) pontongeometria hullámcsillapító hatásának, illetve a környezetében kialakuló áramlási viszonyoknak a megismerése numerikus kísérleteken keresztül különböző geometriai kialakítások (pl. különböző vízmélység és ponton merülési mélység arányok), illetve a ponton rögzítésének különböző szabadságfokai (szinte teljesen szabadon mozgó, csak függőlegesen elmozdulni képes és teljes mértékben rögzített ponton) esetén. Jelen dolgozat célja egy olyan numerikus modell megismerése és tesztelése, mely alkalmas e folyamatok leképezésére. A modell alkalmazhatóságát szakirodalomban fellelhető eredmények alapján igazolom, illetve rámutatok esetleges hiányosságaira is.

Mivel tengeri viszonyok között alkalmaznak úszóműveket a hullámzás csillapítására, így ennek a hatásnak a becslésére tapasztalati képletek is léteznek. A modelleredményeket összevetem ezen összefüggések eredményeivel és értékelem azok tavi környezetben való alkalmazhatóságát.

szerző

• 
  Weber Krisztián
  Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

• 
  Dr. Fleit Gábor
  Tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
• 
  Dr. Homoródi Krisztián
  adjunktus, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

helyezés