A látens hőáram átviteli együtthatójának szezonalitás vizsgálata örvény-kovariancia mérések alapján
Az egyes mikrometeorológiai folyamatok közvetlenül meghatározzák a tavak termo- és hidrodinamikai folyamatait (hőmérsékleti struktúra, vízmozgások) és ezáltal a tó ökológiai állapotát, vízminőségét és üzemeltetési feladatait. Ezért fontos tisztában lennünk, a tavak feletti energiaháztartást befolyásoló tényezők pontos fizikai leírásával. A mikrometeorológiai tényezők alatt többek közt a víz-levegő határfelületen zajló impulzus- és hőcserefolyamatokat értjük. Napjainkban a turbulens hő- és impulzusfluxusokat leíró elméletek közül a Monin-Obukhov hasonlósági elmélet (Monin-Obukhov Similarity Theory – MOST) a legelterjedtebb. Jelenlegi tudásunk szerint ezzel az elmélettel és örvény-kovariancia (EC) mérőeszközökkel tudjuk legpontosabban becsülni így a látens (más néven párolgási) hőáramot és az abból közvetlenül levezethető elpárolgott vízmennyiséget. Az ilyen mérések alapján levezetett oceanográfiai összefüggések sokszor nem elegendően pontosak a nagyságrendileg kisebb meghajtási hosszal rendelkező, kontinensek belsejében elhelyezkedő tavaknál. Korábbi balatoni mérések rámutattak, hogy e felvetés helyes és ezáltal a MOST paraméterezések nem teljesen pontosak. Mérésekkel kimutatták, hogy a Balaton esetében a párolgási hőáramot jellemző átviteli tényező szezonálisan vagyis időben periodikusan változik. Ennek pontos okára nem derült fény a kutatás során, azonban elengedhetetlen a jelenlegi modellek módosításához, és gyakorlati szempontból pedig a tavak vízmérlegének és hőmérsékleti viszonyainak becsléséhez.
Kutatásunk célja, hogy a szezonális változékonyságot kimutassuk – első lépésben – a Balatonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező tavak esetében, figyelembe véve a vizsgált tó földrajzi és éghajlati elhelyezkedését. A kutatás során olyan tavakat keresünk, amelyeken részletes és időben kellő hosszúságú EC mérések történtek. Ezek feldolgozásával kiszámítjuk a párolgási átviteli tényezőt és meghatározzuk annak átlagos értékét havi időskálán. Amennyiben az átviteli tényezőben felfedezhető az éven belüli változékonyság vizsgálata, meghatározzuk az egyes tavakra ezek nagyságrendjét és jellemzőit. Kísérletet teszünk a szezonális jellegű változékonyság okainak okainak feltárására, vagyis összefüggések keresésére a rutin hidrometeorológiai változókkal.
Összefoglalóan tehát, kutatásunk hosszútávú célja, hogy a tópárolgás számítását pontosítsuk havi és kisebb időléptékekre a tó vízmérlegének és hőmérsékleti struktúrájának pontosabb előrejelezhetősége érdekében.
