Operatív folyami lebegtetett hordalék monitoring tudományos megalapozása korszerű mérési módszerekkel

Operatív folyami lebegtetett hordalék monitoring tudományos megalapozása korszerű mérési módszerekkel

Nagy Krisztina építőmérnök hallgató

Konzulensek: Dr. Baranya Sándor adjunktus, Kiss Melinda doktorandusz és Török Gergely Tihamér doktorandusz

BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

A TDK dolgozat célja egy olyan lebegtetett hordalék mérési eljárás kidolgozása, amely várhatóan jelentősen hozzájárul a hazai hordalék monitoring tudományosan megalapozott módon való kiépítéséhez. A vizsgált eljárásban a Duna egy part közelében kijelölt pontjában különböző eljárásokkal (hagyományos mintavételi módszerek, optikai elvű zavarosságmérés, akusztikus elvű mérés) meghatározott lebegtetett hordalék töménység és az adott szelvény hordalékhozamának kapcsolatát keresem. Célom egy olyan eljárás kifejlesztése és tesztelése, amely költséghatékony és nagyságrendekkel részletesebb adatokat szolgáltatna a gyakorlatban eddig alkalmazott nagy mérésigényű hordalékhozam számító eljárásokkal szemben. A mérés helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépülete előtti hajókikötő volt illetve az általa kijelölt keresztszelvény.

Az eljárás alapvetően abból áll, hogy egy optikai elven működő zavarosságmérővel (OBS – Optical Backscatter Sensor) a folyó egy előre kijelölt pontjában folyamatosan (jelen vizsgálat keretében néhány héten keresztül), relatíve nagy időbeli felbontással (pl. 10 perc, 1 óra) rögzítjük a zavarosság értékét, illetve ezzel párhuzamosan, adott időpontokban közvetlen vízmintavétel által szolgáltatott hordaléktöménység adatok alapján kalibráljuk a műszert. A pontbeli töménység adatokat korszerű laboratóriumi vizsgálati úton állítottam elő. A kalibráció után az OBS-szel mért zavarosság idősorból a mérési pontra jellemző lebegtetett hordalék töménység közvetlenül származtatható. Mivel a keresztszelvény menti hordaléktöménység eloszlása szinte biztosan nem teljesen egyenletes, ahhoz, hogy a szelvényen mindenkor átáramló hordalék mennyiségét meg tudjuk határozni a pontbeli adatokat ki kell tudnunk terjeszteni a teljes keresztszelvényre. Ehhez célirányosan, különböző hidrológiai állapotok mellett a folyó keresztszelvényének mentén több függély mentén több mélységében vettünk vízmintákat és kerestük a kapcsolatot a szelvény menti és a folyamatosan rögzített part menti adatok között. A hordalékhozam számításához és a mérés további korszerűsítéséhez mozgó-, illetve állóhajós ADCP méréseket is végrehajtottunk, amivel részletes sebességadatokat nyerünk, valamint még nagyobb térbeli felbontású, szelvény menti hordaléktöménység eloszlást vagyunk képesek előállítani.

szerző

• 
  Nagy Krisztina
  építőmérnöki
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Baranya Sándor
  egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  
• 
  Kiss Melinda
  doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
• 
  Dr. Török Gergely Tihamér
  tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  

helyezés