A Fertő tó párolgásának becslése

A Fertő tó párolgásának becslése

Kutatásunk témája a Fertő tó párolgásának meghatározása. A vizsgálat újszerű, és aktuális, ugyanis kapcsolódik a Fertő tó és környezetének felülvizsgálatával foglalkozó, Ausztria és Magyarország közötti együttműködési programhoz, melynek szerves része a tó párolgásának felülvizsgálata.

Korábbi TDK munkánkban [A Fertő tó és vízgyűjtőjének párolgástérképezése MODIS műholdképek segítségével (2011)] hangsúlyoztuk, hogy a hosszabban tartó aszályos évek esetén a Fertő tó vízszintje ismét alacsony szintre süllyedhet, illetve szélsőséges esetben ki is száradhat.

Kutatásunk gyakorlati haszna az említett eset megelőzésében rejlik. Ha pontosan ismerjük a tó párolgását, akkor egyes intézkedésekkel (pl. vízpótlással) megelőzhető a nagymértékű vízszintcsökkenés. Nem elhanyagolható tény, hogy az alacsony vízszint az igen népszerű Fertő tavi vitorlázást, a hosszú távú vízi közlekedést és az osztrák-magyar hajós átjárást is ellehetetlenítené.

Elméletünk szerint a Fertő tó párolgása, a vízgyűjtőjének párolgásából megbecsülhető, melynek alapjául az szolgál, hogy a vízgyűjtő területének jelentős hányadát a tó adja.

Számításaink során három különböző területtípust különböztetünk meg; a tó nyíltvízi, a nádassal borított, valamint a vízgyűjtőterület fennmaradó részeit. A tömegmegmaradás elvét vesszük alapul, miszerint a három részterületen elpárolgott víztömegnek ugyanazt az eredményt kell adnia, mint a teljes terület párolgási víztömegének. Ezáltal meghatározzuk a részterületek nagyságát, majd a részpárolgásokat.

A teljes vízgyűjtő átlagos (13 évre vett) párolgása egy egyszerűsített vízmérleg alapján számítható, mely szerint a területre hulló csapadék és a lefolyás különbségeként megkapjuk az adott terület párolgását. Előző munkánk során a tópárolgás meghatározására Morton WREVAP párolgásbecslő programja bizonyult a legpontosabbnak, így jelen kutatásunkban is ezt a módszert preferáljuk. A vízgyűjtő tóval és nádassal csökkentett területének párolgása szintén a WREVAP programmal, azon belül a területi párolgásbecslő modullal határozható meg. Ezen értékek meghatározását követően az egyenletben egyetlen ismeretlen marad, a nádas párolgása, melyet így már egyszerűen meghatározhatunk.

A vizsgált időintervallum 2000-2012. Számításainkhoz meteorológiai, valamint földrajzi adatok egyaránt szükségesek. A meteorológiai adatokat az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, illetve az NCDC Global Summary of the Day adatbázisából szereztük be.

Kutatásunk egy olyan új módszert mutat be egy tó párolgásának meghatározására, mellyel a teljes vízgyűjtőterület párolgása alapján tudjuk becsülni a tópárolgást. Előny, hogy a szükséges adatok bárki számára hozzáférhetőek, valamint ezek feldolgozásához használhatjuk a Morton WREVAP programot, mellyel reális, megbízható eredményeket kaphatunk.

A korábbi számításaink alapján úgy tapasztaltuk, hogy az osztrák kutatók jelentősen alábecsülik a tópárolgást, ezért jelenlegi számításainkkal a tó helyes vízmérlegének előállításához szeretnénk hozzájárulni.

szerzők

• 
  Baros Tímea
  építőmérnöki
  nappali
• 
  Zsoldos Ádám
  építőmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Szilágyi József
  egyetemi tanár, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

helyezés