Regisztráció és bejelentkezés

A Balaton hőmérsékleti rétegződésének vizsgálata

A Balaton hőmérsékleti rétegződésének vizsgálata

Sekély tavi ökoszisztémák vizsgálata rendkívül komplex feladat, mivel a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok szoros kapcsolatban állnak egymással. Az ilyen kis mélységű víztesteket erős anizotrópia jellemzi. Amíg a szél keltette köröző áramlásokkal a tápanyagok és a biomassza horizontális transzportja nagyobb időléptékű folyamat, addig a rétegek vertikális átkeveredése rövid idő alatt bekövetkezhet. Sekély tavak esetén a viharok során az átkeveredés könnyen elérheti a mederfeneket, ami nemcsak összemossa az egyes vízrétegeket, hanem felkeveri a tápanyagban gazdag hordalékot, és ezzel homogén viszonyokat állít elő a vízoszlop mentén.

Az ilyen homogenizált állapotok közé szélcsendes időszakokban egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlású, ún. rétegzett állapotok ékelődnek be. A Balatonban is jól nyomon követhető a rétegzettség és annak felbomlása a mélység menti hőmérsékleteloszláson keresztül.

Az átkeveredés időbeli lefolyása és intenzitása több hidrometeorológiai tényező függvénye. A szél keltette hullámzás erős turbulenciája gyorsan lejut a vízfelszínről nagyobb mélységig, intenzív átkeveredést okozva. De gyengébb helyi hullámzás mellett is kiegyenlítődhet a függőleges hőmérsékleti profil, igaz jóval lassabban, mégpedig a nagyléptékű, köröző vízmozgások konvektív hőtranszportja révén. Ezen kívül jelentős szerepet játszanak a hőmérsékleti gradiens alakulásában a víz alatt növő makrofiták, mivel a szárak között mérséklik a függőleges turbulens keveredést.

A Keszthelyi-öbölben, az MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoportja évek óta működtet egy tavi, partközeli mérőállomást, amelyen nagy időbeli felbontásban mérik más változók mellett a vízben kialakuló vertikális hőmérsékleti profilt, a szelet és a nap globálsugárzását. A TDK dolgozatom célja az állomáson mért adatsorok segítségével a helyi tórétegzettség felbomlásában szerepet játszó hidrometeorológiai változók meghatározása és szerepük értékelése különböző - általam kidolgozott - indikátorokon és mutatószámokon keresztül. Ilyen változók lehetnek például a szélsebesség, szélirány, meghajtási hossz, hullámzás, vízállás, vagy éppen a víz alatti növényzet nagysága és sűrűsége.

szerző

  • Németh Anita
    építőmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Torma Péter
    adjunktus, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Dr. Krámer Tamás
    Egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék