Regisztráció és bejelentkezés

A 2013-as dunai árvíz talajvízviszonyokra gyakorolt hatása

A 2013-as dunai árvíz talajvízviszonyokra gyakorolt hatása

Kukucska Péter IV. évfolyam

Konzulens: Dr. Csoma Rózsa, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Emszt Gyula, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

A munka célja az egykori Lágymányosi-tó feltöltésével létesült területen telepített kutakban észlelt vízszintek és a Dunán mért vízállások ismeretében a folyó és a talajvíz kölcsönhatásainak elemzése, figyelembe véve a beépítettségi viszonyokat is, valamint ezen kapcsolat összehasonlítása a 2010-es árvíz idején mért adatokból felderített kölcsönhatásokkal.

A kapcsolat vizsgálatát segítette, hogy egy több, mint 10 éves adatsor áll rendelkezésünkre a rögzített adatokkal. 1999-ben létesült az első kút a területen, mely elsősorban a vízminőség megfigyelésére szolgált, de már akkor mérték bennük a vízszinteket is. A Duna mindenkori vízállása pedig a megfelelő szervektől lekérdezve áll rendelkezésünkre. A 2013-as árvíz idején az adatok begyűjtése naponta, saját mérések és feljegyzések alapján történt.

Az adatok feldolgozása után látható, hogy az emberi tevékenységek által befolyásolt területen is hasonló folyamatok zajlódnak le, mint a természetes környezetben. A kutakban észlelt talajvízszinteknél kivétel nélkül kialakul a folyóéhoz hasonló árvízi hurokgörbe. A parthoz közelebb eső kutak gyorsabban és intenzívebben reagálnak a Duna vízszintjének változására, mint a parttól messzebb telepítettek. Megfigyelhető, hogy egyik napról a másikra akár fél métert is képes változni a talajvízszint, ezért árvíz idején elengedhetetlen a legalább napi rendszerességű mérés. Ebből a hirtelen változásból láthatjuk, hogy a vízszintre nincs hatással a vízzáró talajréteg, a talajvíz szintje vízáteresztő rétegben van. A vizsgálatból egyértelműen kiderül a beépítettség hatása is a vízszintek kapcsolatára. Látható, hogy azon épületek melyek alapozási síkjai nem érik el a vízáteresztő réteget gyakorlatilag nem okoznak áramlási akadályt, míg a mély alapozású, mélygarázsos épületek jelentős befolyásolják az áramlási viszonyokat. A pontos kapcsolat leírásához további vizsgálatokra lenne szükség, a hurokgörbék részletes elemzésével és bonyolult matematikai módszerekkel.

szerző

  • Kukucska Péter
    infrastruktúra-építőmérnök
    nappali

konzulensek

  • Dr. Csoma Rózsa
    egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Emszt Gyula
    , (külső)