Folyók főág-mellékág kapcsolatának numerikus hidrodinamikai vizsgálata beágyazott rácsháló módszerrel

A Duna magyarországi szakaszán számos helyen jelentkeznek kisvizes időszakban hajózási problémák, melyek elsősorban a folyómeder kedvezőtlen mederváltozási folyamatainak eredményei. A hajózási akadályok megszüntetésére az elmúlt években egyértelmű igény jelentkezett, amely tervezési feladatokat és az azokat megelőző megalapozó vizsgálatokat igényel. A Duna főmedrébe való beavatkozások azonban kihatnak a kapcsolódó mellékágra is, ezért fontos a teljes rendszer együttes kezelése, figyelembe véve az esetleges mellékág rehabilitáció lehetőségét is.

A számítógépi kapacitás erőteljes növekedésével már lehetőség adódott a folyószabályozási beavatkozások hatásának térbeli numerikus modellekkel való vizsgálatára. Ez idáig a modellvizsgálatok általában nem terjedtek ki a mellékágakra, mert a numerikus leképezés nehezen volt megoldható. Az elérhető 3D modellek ugyanis legtöbbször strukturált rácshálót alkalmaztak, így a főmederre felépített rácsháló felbontás nem tette lehetővé a mellékág pontos leírását annak eltérő geometriai méretei miatt.

Egy friss kutatás eredményeként lehetővé vált a modellezési tartomány ún. beágyazott rácshálóval való leképzése, amelynek a segítségével a terület bizonyos részein nagyobb felbontást tudunk definiálni, pl. mellékágaknál. A TDK dolgozatban ennek a modellnek a tesztelését hajtom végre, melyben egy sematizált folyó főág-mellékág rendszerének hidrodinamikai vizsgálata a cél. Mivel a beágyazott rácsháló leírást ennek a problémának a megoldására még nem alkalmazták, igen hasznos lehet a későbbi valós mérnöki feladatok során. A modellvizsgálataimban kitérek a rácsháló felbontás és a főág-mellékág méretbeli eltérések hatására, a térbeli áramlási struktúrák és bizonyos hidromorfológiai paraméterek vizsgálatára.

szerző

• 
  Tóth Ágnes
  építőmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Baranya Sándor
  egyetemi docens, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  

helyezés