Regisztráció és bejelentkezés

A budapesti M4-es metró hatása az utazási időkre

Budapest negyedik metróvonalának beruházását már annak előkészítésétől kezdve sok vita kísérte. Gyakran merültek fel kérdések vonalvezetését, megállókiosztását, költségvetését, alkalmazott peronhosszait stb. illetően is. Az első ütemével elkészült vonal megítélését nehezíti, hogy a kérdéses pontok némelyikére nincs objektíven megadható mérőszám, amely alapján a tavasszal átadott metróvonalat értékelni lehetne.

Dolgozatomban egy olyan paraméter elemzését választottam, mely jól meghatározható, ezáltal a metró kedvező (vagy egyes esetekben akár kedvezőtlen) hatása egyértelműen kimutatható. Ezért a metróvonalat egy viszonylag könnyen mérhető szempont alapján vizsgálom: átadásával hogyan változtak meg az utazási lehetőségek, azaz az utazási (eljutási) idők néhány kiválasztott útszakaszon. Az összehasonlítás általában a korábbi gyors 7-es autóbusz vonallal történik, az esetleges más lehetőségeket is figyelembe véve.

A vizsgálat során a lehetséges mértékben figyelembe veszem az átszállásokhoz szükséges gyaloglási és várakozási időket is, így a kutatásom nem pusztán a menetidőkre, hanem az utasok ténylegesen utazással eltöltött idejére irányul. Az útszakaszok kiválasztása során a forgalmasabb relációkat igyekeztem alapul venni, így kiindulásként többnyire a nagyvasúti peronokat és a nagyobb lakótelepeket használom, míg az összehasonlító utazások végpontja többnyire más, forgalmas viszonylatokra (M3 metró, nagykörúti villamosok) való átszállás, illetve néhány kiválasztott célpont (kórház, egyetem).

Dolgozatomhoz a Budapesti Közlekedési Központ honlapján elérhető menetrendeken kívül saját méréseimet is felhasználom. A menetidő mérését a metró átadása előtti felszíni közlekedési hálózaton a 7E és 107E autóbuszvonalakat és a 19-es és 49-es villamosvonalakat beutazva végeztem, emellett az egyes átszállásokhoz szükséges időtartamok is saját méréseim eredményei.

Az utazási idők megváltozása egy új metróvonal hatásainak csak egy szelete, így önmagában természetesen nem alkalmas a teljes projekt értékelésére. Gyakorlati jelentősége azonban nagy, mert egyértelmű választ adhat arra az utasokat leginkább érintő kérdésre, hogy milyen célpontok esetén érdemes a korábban megszokott útvonaluk helyett a metrót igénybe venniük a minél rövidebb ideig tartó utazás érdekében.

szerző

  • Bersényi Ágoston
    infrastruktúra-építőmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Orosz Csaba
    docens, Út és Vasútépítési Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett