Útburkolat felmérés pontfelhő technikákkal
Magyarország területén igen sok autópálya és autóút épült az elmúlt évtizedek során. Igen jelentős igény mutatkozik az utak geodéziai felmérésére, mely egyaránt szolgálja a tervezési, a kivitelezési, a műszaki ellenőrzési vagy éppen az üzemeltetési feladatokat. Az utakat érintő geodéziai munkák sajátossága a jelentős balesetveszély. Felgyorsult világunkban gyakran igen rövid idő alatt kell a felméréseket elvégezni, miközben egyre nagyobb probléma a felkészült mérnökök hiánya. Ezzel párhuzamosan a technika fejlődésének is és az előbb említett szempontoknak köszönhetően is rohamosan terjednek a pontfelhő technikák, azaz a lézerszkennelés, a mobil térképezés, valamint a drónokról végrehajtott légi fotogrammetria. A pontfelhő technikákkal lényegesen gyorsabban végezhetők el a felmérések terepi munkái, a munkák jelentős része automatizálható és a hagyományos geodéziai módszerekhez képest sokkal részletesebb adatokat biztosítanak. Ugyanakkor a pontfelhők technikáknak is vannak nehézségei: egyes technikák igen drágák lehetnek, speciális szakmai kompetenciákat igényel a végrehajtásuk is, jelentős lehet a mérések kiértékelésére fordított idő és sajnos nem minden esetben biztosítják a szükséges pontosságot.
A dolgozat témaválasztása szempontjából lényeges körülmény, hogy 2019. január 1-én jelent meg a „Közutak geodéziai előírásai és geometriai követelményi” című Útügyi Műszaki Előírás, amely több évtizedes hiányt pótol az utakkal kapcsolatos geodéziai munkák szabályozása, valamint a geometriai tűrések tekintetében. A jelenleg hatályos Útügyi Műszaki Előírás ugyanakkor a korszerű geodéziai módszerek alkalmazását igen korlátozottan teszi lehetővé. Dolgozatom nem titkolt célja, hogy az Útügyi Műszaki előírás közeljövőben várható aktualizáláshoz adatokat és tapasztalatokat nyújtson.
A diplomamunkám során feladatom volt egy frissen átadott, az M2-es autóúthoz csatlakozó, 2113-as számú út mintegy 250 méter hosszú szakaszának felmérése különböző geodéziai módszerekkel. Elsősorban a mérőállomással végzett felmérést és a drónról végrehajtott légi fotogrammetriai módszert hasonlítottam össze és értékeltem ki. Vizsgálatom célja volt, hogy a drónokkal végrehajtott módszerrel hogyan váltható ki a hagyományos geodéziai módszer.
A dolgozatomban az egyik fő eredmény, hogy a képekből előállított pontfelhőből az oldalesések jól meghatározhatóak és egyik esetben sem haladta meg a 0,2%-os eltérést. A másik fő eredmény, hogy a pontfelhő és a mérőállomás közötti eltérések magassági értelemben +6 és -11 mm közöttiek voltak, ez a pontosság kis mértékben elmarad a hagyományos geodéziai módszerek pontosságától.
A felmérés során több repülés is készült különböző magasságokban és kameraállásokban, melyet a diplomamunka során nem volt alkalmam megvizsgálni csak egy kis részét belőle. A TDK dolgozatomban ezeket a drónos képeket szeretném megvizsgálni különböző illesztőpontok és repülési magasságokkal kombinálva, majd ezeket egy másik szoftver segítségével feldolgozni mint amit használtam a diplomamunkám során. Célom a pontfelhő pontosságának növelése és ennek lépéseinek a megvizsgálása.
Diplomamunkám során a pontfelhőben hullámzás vettem észre melynek okát a diplomamunkám során nem tudtam már megnézni. A hullámzás okát egy Lézerszkenneres mérés segítségével szeretném megvizsgálni, amelyből kiderül, hogy a pontfelhő technológia vagy az aszfalt hullámzik-e.
szerző
-
Gherman Sámuel
Földmérő- és Térinformatikai mérnök mesterszak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
helyezés
Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett