Hóteherrel terhelt csarnokszerkezetek megbízhatósága
A hóteher hatása acél keretszerkezetek méretezése és ellenőrzése során meghatározóan fontos. A domináns tönkremenetel jellemzően kiemelt hóteher hatására stabilitásvesztéssel következik be. Ennek a teherbírási határállapotnak a vizsgálata szabványos eljárás során (pl Eurocode 1993) általában determinisztikusan felvett változók figyelembe vételével történik. Ez az eljárás kedvező, hiszen az esetek nagyon széles körében alkalmazható és biztosítja az előírt megbízhatósági szintet a szerkezetre egy előírt időtartamra. Viszont a viszonylag egyszerű eljárásmód „ára”, hogy a módszer gyakran túlméretezéshez, vagyis gazdaságtalan tervezéshez vezet.
Ugyanakkor a jelenlegi valószínűségszámítási és statisztikai eszközök, illetve az Eurocode szabvány felépítése lehetővé teszik a méretezést egyszerűbb szerkezeteknél megbízhatóságelméleti módszerrel. Ebben az esetben a modell paramétereit determinisztikus változók helyett valószínűségi eloszlásokkal vehetjük figyelembe, majd egy tönkremeneteli határállapot függvény szerint számíthatjuk az adott tönkremenetelhez tartozó valószínűségi értéket. Általános eseteknél a tönkremenetel valószínűségének megengedett értéke 10e-4 – 10e-5 értéktartományba esik, 50 évre történő tervezés során. Jelen esetben a határállapot függvényhez szükséges, hogy a keretszerkezet mechanikai modelljét és a valószínűségi modellt összekapcsoljam. Dolgozatomban a megbízhatósági eljárásmódot fogom követni az acél keretszerkezet vizsgálatához, aminek tükrében értékelem a szabvány ajánlását is. A vizsgálatot többféle geometria esetén is végrehajtom.
A modell egyik legfontosabb eleme a hóteherhez kapcsolódó eloszlásfüggvény. A különböző szabványok közt nincs egyértelmű megegyezés az eloszlásfüggvény fajtájának tekintetében. Többek közt alkalmazzák a lognormális, és az általános extrém típusú eloszlásokat a maximális hóteher modellezésére. A különböző eloszlásfüggvények összehasonlításra kerülnek a dolgozatban, melyek definiálásához meteorológiai mérési adatok kerülnek felhasználásra. A valószínűségi eloszlás mérési adatokhoz történő illesztése többféle módszerrel történhet, ilyenek a blokk módszer és küszöbérték módszer. Ezek a módszerek szintén bemutatásra kerülnek.
