Innovatív kapcsolóelemekkel kialakított öszvér gerendatartók viselkedésének elemzése gerendakísérleti eredmények alapján
A BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában nyolc különböző, innovatív nyírt kapcsolattal kialakított öszvér gerendatartó kísérleti vizsgálatát végezték el. A vizsgálat fő célja az acél és a beton közötti újfajta kapcsolatok szerkezeti viselkedésének a megértése, a különböző kapcsolat típusok tulajdonságainak kiértékelése és összehasonlítása. A gerendák teljeskörű vizsgálatát az Eurocode által javasolt eljárással, három pontos hajlítással végezték el. Mind a nyolc öszvér gerenda 6 m hosszú, amely IPE 400 acélgerendából és 20x50 cm vasbeton lemezből áll. A gerendák elrendezése és anyagminősége azonos, csak az acél-beton kapcsolatokban térnek el egymástól. A kapcsolatok a következők: viszonyításként fejes csapos, hagyományos zárt furatos perfobond, hagyományos nyitott furatos perfobond, Y-perfobond, fecskefarkas zárt furatos perfobond, fecskefarkas nyitott furatos perfobond, trapéz zárt furatos perfobond, trapéz nyitott furatos perfobond.
A jelenlegi tanulmány célja a mért kísérleti eredmények kiértékelése: a terhelés és relatív megcsúszások, valamint a terhelés és lehajlások összehasonlítása a különböző innovatív nyírt kapcsolatokkal szerelt gerendák esetén. A lehajlásokat és a relatív megcsúszásokat a gerendán hat különböző keresztmetszetben mérték. Az összehasonlításokat a teher-relatív elmozdulás kapcsolatából meghatározott kezdeti merevség, alakváltozó képesség és a duktilitás alapján végeztem el.
A kísérlet alatt a gerendákon három keresztmetszetben helyezték el a nyúlásmérő bélyegek. Ezekből a középső keresztmetszetet vizsgáltam összesen 12 helyen (8 az acélban, 4 a betonban). A feszültségeloszlásokat az öszvér keresztmetszetben kiértékeltem rugalmas, rugalmas-képlékeny, és képlékeny állapotban a mért feszültségek alapján. Az így kapott feszültségeloszlásokat összehasonlítottam az elméleti feszültségeloszlásokkal, ezáltal meghatároztam melyik új típusú kapcsolóelem hogyan befolyásolja a feszültségeloszlást.
Az elemzéseket azzal a céllal végeztem, hogy meghatározzam a vizsgált kapcsolat típusok közül az optimális szerkezeti viselkedéssel rendelkezőket, amelyek jelentős teherbírás mellett nagy alakváltozási képeséggel rendelkeznek. A feszültségek vizsgálata során megismertem a kapcsolat viselkedésének (megcsúszásának) hatását a keresztmetszeten belüli feszültségeloszlásra.
szerző
-
Király Krisztián
Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Dunai László
egyetemi tanár, Hidak és Szerkezetek Tanszék -
Dr. Kovács Nauzika
egyetemi docens, Hidak és Szerkezetek Tanszék -
Dr. Kövesdi Balázs
egyetemi docens, Hidak és Szerkezetek Tanszék
