Térbeli oszlop-gerenda kapcsolat vizsgálata

Az acél szerkezetű oszlop-gerenda kapcsolatok viselkedése széles körben kutatott építőmérnöki feladat. A kísérletek azt mutatják, hogy ezek a kapcsolatok jelentős eltérést mutatnak a gyakorlat során legtöbbször alkalmazott ideálisan csuklós vagy befogott kialakításhoz képest és tényleges merevségük alapvetően meghatározzák egyes szerkezeteink válaszát. A kísérletek során jellemzően síkbeli elrendezést vizsgáltak, ahol a gerenda az oszlop nagytengelyében helyezkedik el. Lényegesen kevesebb kísérletet végeztek el arra az esetre, amikor a gerenda az oszlop kistengelyében került elhelyezésre és alig található olyan vizsgálat, amikor az oszlophoz a nagy- és kistengelyében is csatlakozik gerenda.

Dolgozatomban az utóbbi – térbeli – esettel foglalkozom, ahol a kétirányú hajlítás hatását vizsgálom. TDK munkám célja, hogy a limitált számú kísérleti eredményt olyan numerikus vizsgálatokkal egészítsem ki, melynek segítségével a térbeli oszlop-gerenda kapcsolat viselkedését jobban meg tudjuk érteni. A numerikus modellt valós kísérleti eredmények segítségével verifikáltam, A kísérlet során a gerendák merevségükkel arányos terhelést kapnak: a terhet az oszlop kapja meg, a gerendák az oszloptól egy adott távolságra, csuklósan megtámasztottak. A kapcsolat kialakításánál két homloklemez vastagságot vizsgálok, egy vastagabb (16mm) és egy vékonyabb (10mm) kialakítást. A tanulmányom célja, hogy megvizsgáljam a térbeli kialakítás merevségét, a homloklemez vastagág változásának hatását a kapcsolatra, valamint a numerikus modell segítségével elemezzem a kísérlet során tapasztalt mechanikai viselkedést.

szerző

• 
  Erdélyi Ágnes
  Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

• 
  Dr. Budaházy Viktor
  adjunktus, Hidak és Szerkezetek Tanszék