Nyomott elemek kísérleti folyamatának osztályozása fotogrammetriai eszközzel
Acél vékonyfalú nyomott rúdelemeken végzett kísérleteknél a viselkedés és a tönkremeneteli alakok osztályozása szemrevételezés alapján történik. Ennek pontosságát, megbízhatóságát azonban nagymértékben befolyásolja az emberi tényező. A deformációk időbeli bekövetkezése is nehezen lekövethető megfigyeléssel, ezáltal a pontos viselkedés számszerűsített leírása nem kivitelezhető.
Néhány évvel ezelőtt konzulensem, Dr. Joó Attila László és Dr. Ádány Sándor olyan algoritmust fejlesztett ki, amellyel lehetséges a vékonyfalú rúdelemek stabilitásvesztési módjainak automatikus osztályozása. Ezzel nem csak a kritikus erők és a hozzájuk tartozó sajátalakok határozhatóak meg, hanem azok osztályozására is alkalmazható. Meghatározható, hogy egy adott deformált alak melyik ún. tiszta módokba sorolható, avagy mely típusok interakciójaként jön létre. Ez a numerikus eljárás jól alkalmazható végeselemes vizsgálatok esetén.
Tavaly a Hidak és Szerkezetek Tanszék Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában fotogrammetriai eszközzel felmérésre került egy vékonyfalú nyomott Z szelemen tönkremenetele Dr. Molnár Bence közreműködésével. Ezzel a módszerrel a meghatározott teherlépcsőkben a szelvény deformált alakjai pontosan rögzítésre kerültek. A dolgozatomban ebből a valós kísérletből származó pontfelhőket dolgoztam fel, majd végrehajtottam az előző bekezdésben leírt osztályozást. Az így kapott eredményeket összehasonlítottam a szemrevételezéssel meghatározott módokkal, valamint értékeltem a fotogrammetriai módszer alkalmazhatóságát.
A kísérletet numerikus vizsgálattal is elvégeztem az ANSYS Mechanical 16.0 végeselemes program segítségével. GMNIA analízist alkalmaztam, azaz egy olyan modellt hoztam létre, ami figyelembe veszi az anyagi, geometriai nemlinearitást és az imperfekciókat, amelyen nemlineáris szimulációt hajtottam végre. Az így felépített végeselemes modellen is elvégeztem az osztályozást a fentebb említett algoritmus segítségével.
A dolgozatom végeredményeként összehasonlítottam a valós és virtuális kísérletből származó tönkremeneteli és osztályozási eredményeket, és értékeltem a két vizsgálati módszer kombinálásának lehetőségeit.
