Külső robbanásterhelésnek kitett acélszerkezet rugalmas kialakítása
ABSZTRAKT
Az ENSZ 11. Fenntartható Fejlődési Célja szerint sürgősen fenntartható és ellenálló épületeket kell kifejleszteni, és csökkenteni kell a katasztrófakockázatot az emberéletek és a gazdasági veszteségek minimalizálása érdekében. Csökkenteni kell a robbanásból eredő kockázatot a sokkhatásra való felkészüléssel és a felépülési idő csökkentésével.
Ezt követően a terrorista tevékenységek egyre nőnek, és a világ minden részén tapasztalhatók. A robbanásos balesetek szintén ritkák, de katasztrofálisak, amikor a legutóbbi emlékezetes a bejrúti (Libanon) robbanás, ahol robbanóanyagokat tárolnak. Ez ritka forgatókönyvet jelent olyan szerkezeteknél, ahol nagyon rövid időn belül rendkívüli terhelésnek vannak kitéve.
A robbanásszerű terhelés progresszív összeomlást vagy egyes esetekben teljes összeomlást okoz. A legtöbb épületet nem robbantásos terhelésre tervezték, és támadás esetén a kockázat magas lenne, mivel jelentős anyagi és életveszteséggel járna.
A kockázat csökkentése érdekében elkerülhetetlen a rugalmas épületek tervezése. Az ellenálló épületek biztosítják, hogy az emberek, intézmények és országok rövid időn belül képesek legyenek előre jelezni, felfogni, reagálni és felépülni a robbantási támadásokra.
Szerkezeti acél rugalmas építőanyagban, amely jó rugalmassággal, éghetetlenséggel és eredendő szívóssággal rendelkezik. A cél egy külső robbanásterhelésnek kitett 3 szintes acélszerkezet megbízhatósági elemzése és teljesítményértékelése.
A jövőben egyre több országban alkalmazzák majd a nagy jelentőségű infrastruktúra rugalmas kialakítását, hogy enyhítsék a katasztrófák hatását, különösen robbanások esetén. Építészmérnökként az a feladatunk, hogy biztonságos, hatékony és megbízható épületeket tervezzünk azok élettartama alatt. A fő kérdés az, hogy egy épület mekkora erőt tud felvenni a robbanáshullámokból, és még mindig stabil. A kutatók korábban robbanásálló épületek tervezésével és a szerkezetek robbanási terhelésekre adott válaszával foglalkoztak inkább vasbeton szerkezeteken. Ez a kutatási terület viszonylag új, a legtöbb kutatást az elmúlt években (2000-től) végezték a világszerte növekvő bizonytalanság miatt.
