Vasbeton Síklemez Egyenértékű Kerettel Történő Helyettesítése Vízszintes Teherre, Numerikus Vizsgálatok Alapján

A szerkezetépítési gyakorlatban a vasbeton síklemez födémek alkalmazása rendkívül elterjedt, annak szerkezeti és gazdaságossági

előnyei miatt. Számos tanulmány foglalkozik ezen szerkezetek vizsgálatával, melyek egyetértenek abban, hogy a gravitációs és globálisan

függőleges terheken túl, fontos kérdés a vízszintes hatásokra adott szerkezeti viselkedés vizsgálata is. Ennek jelentősége nemcsak a

„szokványos”-nak tekintett szél- és építési ferdeség okozta terhek, azaz az alapvetően egyirányú monoton növekvő kvázi-statikus, hanem a

napjainkban leginkább kutatott szeizmikus, azaz a ciklikusan változó irányú és nagyságú hatásokra való méretezésnél központosul. A

síklemez födémek egyirányú, monoton növekvő kvázi-statikus, vízszintes terhekre történő méretezésére legszéleskörűbben elterjedt módszerek

az ún. Equivalent Frame Method (EFM), valamint a Effective Beam Width Method (EBWM) eljárások [1, 2, 3, 4]. Az analitikus és az

alapvetően lineárisan rugalmas numerikus elméleti módszerek mellett már számos laborkísérlet is elvégzésre, illetve publikálásra került [5,

6, 7]. Jelen cikk keretein belül az oszlopokkal alátámasztott síklemez födémek egyirányú, monoton növekvő vízszintes terhekkel szembeni

viselkedését vizsgáljuk egy általunk kifejlesztett, fejlett nemlineáris numerikus modellezési eljárással, melynek alapjait egy korábban készített

laboratóriumi kísérletekkel verifikált [8] numerikus modellezési eljárás és annak továbbfejlesztése adja. Az eltérő geometriai méretekkel

felépített numerikus modelleket az ATENA 3D háromdimenziós nemlineáris végeselemes szoftverrel készítettük el. A numerikus vizsgálatok

során figyelembe vettük a globális értelemben vett függőleges terhek mellett a vízszintes irányú terheket is. Vizsgálataink során elemeztük a

szerkezet globális viselkedését, a repedésterjedést, a repedésképeket és a belső feszültségeket. Az eredményeket alapvetően erő - eltolódás

diagramokon szemléltettük és a felhasznált laborkísérleti eredményekkel összehasonlítottuk, ezzel kimutatva a numerikus modellezési eljárás

pontosságát, korlátait. A numerikus eredményeket az egyenértékű keretmodellek alapján meghatározott eredményekkel is összehasonlítottuk.

szerző

• 
  Bodó Pál Boldizsár
  Szerkezet-építőmérnök mesterszak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

• 
  Dr. Haris István
  egyetemi docens, Hidak és Szerkezetek Tanszék

helyezés