Többszintes téglaépület szeizmikus sérülékenység vizsgálata
Többszintes téglaépület szeizmikus sérülékenység vizsgálata
Bányász Péter
Konzulens: Dr. Vigh László Gergely, Hidak és Szerkezetek Tanszék
Az elmúlt több ezer év feljegyzéseiből következtethetünk arra, hogy Magyarország, ezen belül is Budapest területe földrengési szempontból közepes veszélyeztetettségi kategóriába sorolható.
Az Eurocode 2010-es bevezetésével Magyarországon is kötelező lett a szerkezeteinket földrengésre is méretezni. Ez azt is jelenti, hogy ezt megelőzően ez nem volt szükségszerű. Még inkább igaz ez a főváros és nagyobb városaink központjaiban álló századfordulós bérházakra. Mivel ezen épületek nagy része a kiegyezés és az első világháború között épült, ezért vasbeton szóba sem kerülhetett a tervezésükkor. Mint tudjuk a vízszintes erők felvételére a mai házak esetében legfőbbképpen egy a ház falain körbefutó vasbeton gerenda, úgynevezett koszorú hivatott. Ezekben az épületekben azonban ilyesfajta erősítéseket nem találunk. Azok a vasak, amiket pedig erre a célra építettek be a falakba, az idő következtében lassan, de biztosan porrá válnak.
Ezeken felül több olyan körülmény is megjelenik elsősorban Budapest belvárosában, ami tovább erősítheti egy szeizmikus esemény károsító hatását. Ilyen a Duna mentén elterülő folyami talaj és mesterséges feltöltés (ami elsősorban a második világháború romjait jelenti). Ezek a talajviszonyok képesek nagyon felerősíteni a földrengési hullámokat.
Ezen felül maguk az épületek alaprajzai és magassági viszonyai sem kedveznek egy-egy ilyen esemény során. Sok bérháznál jól láthatóan a masszív főfalakat sokszor különböző aknák szakítják meg. Sok más kedvezőtlen tulajdonságuk is van ezen szerkezeteknek, melyekre majd dolgozatomban külön ki fogok térni.
Dolgozatomban egy tipikus bérház eltolásvizsgálatát hajtottam végre. Ezzel bizonyosodva meg az épület gyenge pontjairól, megerősítési lehetőségekről. Az eltolás (pushover) analízist felhasználva hajtom végre a szerkezet különböző határállapotokhoz tartozó sérülékenység vizsgálatát. Úgymint: (NC) összeomlás közeli határállapot, (SD) jelentős károsodás határállapota, illetve (DL) korlátozott károsodás határállapota. Kutatásom végén fogok kitérni az eredmények alapján lehetséges megoldásokra.
[1] Miha Tomazevic: Earthquake-Resistant Design of Masonry Buildings (Imperial College Press (1999))
[2] Völgyesi Lajos – Tóth László – Győri Erzsébet – Mónus Péter: Budapest idősebb belvárosi épületeink földrengés-biztonsága (2013)
stb..
