Robbanásterhelés az épületekre
Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a robbanóanyag-terhelés alatt álló szerkezeti ellenállás problémáját sok éven keresztül vizsgálják, és a katonai közösségben is előrehaladott. Ez az oka annak is, hogy e megállapítások többsége nem hozzáférhető a nyilvánosság számára, és csak katonai felhasználásra korlátozódik. Mindazonáltal a robbanásveszélyes robbanás hatásainak előrejelzését lehetővé tevő dokumentáció tervezői mérnökök rendelkezésére áll. Az Eurocode EN 1991-1-7 hivatkozik a véletlen terhek és robbanások esetére, de főként ütközéses fellépésekre, például kamionokra, vonatokra, hajókra, helikopterekre vagy bármely más járműre való ütközésekre összpontosít. De még mindig hiányzik egy átfogó megközelítés a külső robbanások terhére. Tehát az EN 1991-1-7 irányelvek nem tartalmazzák a külső robbanás okozta terhelések kiszámítását.
Ezért a tervezőnek a robbanásveszélyes formatervezési ismereteket szem előtt tartva kell elvégeznie annak érdekében, hogy kiválaszthassa a legmegfelelőbb keretezési sémát, amely robbanásveszélyt biztosít. Ez csak akkor lehetséges, ha a tervező mélyen megérti és értelmezi a robbanás jelenségét.
Ebben a tanulmányban robbanás jelenséget, alap terminológiát, múltbeli tanulmányokat, robbanásszerkezeti szerkezetekre, robbanásszerkezeti kölcsönhatásra, robbanáshatás-elemzési módszerekre és analízisre van szükség a robbanás indukálta progresszív és aránytalan összeomlásához. A végső hangsúlyt olyan esettanulmány készítette, amely annak meghatározására irányul, hogy az Eurokódex követelményeinek megfelelően tervezett rendszeres megerősített betonszerkezetek megfelelnek-e a robbanásnak, vagyis a progresszív összeomlási ellenállási követelményeknek vagy sem.
A tanulmány egy meghatározott számú történettel és jellemzőkkel rendelkező, határozott változó körülmények között kialakított keret kialakításával kezdődik. Ezután a robbanási terheléseket minden egyes csomópont körül kiszámítjuk, speciális diagramokkal, statikus elemzés, lineáris dinamikus analízis és nem-lineáris dinamikus analízis segítségével.
Végül lesz egy paraméteres tanulmány, amely összehasonlítja és elemzi a szoftverekből származó eredményeket, és javaslatokat tesz a jövőbeli tanulmányokra.
