Fagerendás födémek komplex felújításának technológiai és épületszerkezeti megoldásai, értékelésük

A XIX. század végén épülő többemeletes bérházak meghatározó födémszerkezetei fafödémek voltak Magyarországon. Egészen a vasbeton szabályozott megjelenéséig a fának fontos helye volt az építkezéseken. A későbbi időkben a fa árának növekedése, illetve az anyag szűkössége miatt alkalmazásuk lassan eltörpült a vasbeton födémeké mellett.

A dolgozat régi fafödémek rekonstrukciója köré épül. A fafödémek kialakításán, funkcióján és tulajdonságain túl azok lehetőségei és veszélyei is vizsgálatra kerültek. Egy fafödém felújításakor a ma felmerülő épületszerkezeti és épületfizikai (hőszigetelés, páratechnika és nedvességvédelem, akusztika) igényeket, illetve a szabványok által megkövetelt szintet is biztosítani kell.

A megerősítések technológiai tárgyalása nem kerülhette ki a HBV (Holz-Beton-Verbund) megerősítéseket sem. A konstrukciók lényege, hogy a bennmaradó, megfelelő minőségű fagerendákra nyomott övként betonréteg kerül. A két réteg közti együttdolgozást fém csapokkal biztosíthatjuk. Két kísérleti modell is készült az együttdolgozás vizsgálatára. A gerendamodell ASO-EZ2 szálerősített esztrichbetonnal készített tapadás nélküli konstrukció, ahol a gerenda és a felbeton együttdolgozása kizárólag a fém csapokon keresztül történhetett. A másik modell lemezszerűen működő szerkezet. Vékony, háromkomponensű, műgyanta kötésű ASODUR-LE réteg lett elhelyezve a födémdeszkázatra, itt csak a tapadásból fakadó együttdolgozást vizsgálható.

Két kiválasztott fafödém típus - sűrűgerendásként a csapos gerendafödém, ritkagerendásként pedig a pórfödém - alternatív rekonstrukciós rétegrendjei kerültek vizsgálatra, a felmerülő épületszerkezettani követelmények mentén. Energetikai számítások készültek, melyek eredményei a dolgozat további következtetéseit adták. A munka során használt összegző formátumhoz Michaela Hoppe műve adott alapot.

A létrehozott táblázatok és összegzések alkalmasak arra, hogy a rekonstrukciós folyamatot meggyorsítva alternatívát biztosítsanak a rétegrendek megújítására, hogy azok a mai modern követelményeknek is megfeleljenek.

szerző

• 
  Dávid János
  építőmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Dudás Annamária
  Egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

helyezés