Regisztráció és bejelentkezés

Az exhaust por adagolásának hatása az aszfaltkeverékek mechanikai tulajdonságaira, az alkalmazás néhány környezetvédelmi vonatkozása

Napjainkban fontos kérdés az aszfaltgyártás, hiszen folyamatosan szükséges új utak építése illetve a meglévő pályák felújítása, rekonstrukciója. A keverés során hozzáadott anyagok nagyban befolyásolják az aszfalt élettartamát, minőségét, miközben az elsődleges nyersanyagok végesek.

A kutatás célja az aszfaltgyártás során szükségszerűen elszívott por visszaadagolhatóságának vizsgálata az aszfaltkeverék töltőanyagaként. Az aszfaltkeverés során a szárítódobban működő égőfej lángja a dobban működő szívás nélkül fölfelé görbülne, ezzel kiégetve a szárítódob oldalát. Ezért szükséges a folyamatosan működő elszívás, ami úgymond húzza a lángot, ezzel párhuzamossá téve a dob palástjával, lehetővé téve az adalékanyagok hatékony felmelegítését és szárítását. Az elszívás ezáltal mindenképp egy szükséges eleme a keverésnek. Az elszívás következtében a kőanyagon található finomszemcsék eltávoznak a szárítódobból és a porleválasztó berendezésbe kerülnek. A porleválasztó és porelszívó berendezés feladata nem csak a szemcsék leválasztása, hanem a környezetvédelmi előírásokban meghatározott porkibocsátás szintjének betartása, illetve a szárításhoz szükséges légfelesleg biztosítása. A sajátport ezután silóba juttatják, de akár a silóba jutásig, akár a túlfolyón keresztül légszennyezést okozhat. A 2 mm-nél kisebb szemcsék közvetlenül károsítják a környezetet. A növényekre lerakódva csökkentik a fotoszintézist, az állatok élelmével kapcsolatba kerülve tompítja az állatok szaglás- és íz-érzékenységet és az emberi szervezetre is egészségkárosító hatása lehet (pl.: allergia, gyomor- és bélrendszeri ártalmak). A hatások csökkentése érdekében a keverőtelepeket általában külterületen helyezik el, illetve fejlett elszívó- és szigetelő berendezésekkel látják el azokat.

A környezeti vonatkozások mellett fontos kérdés a keletkezett sajátpor elszállításával és elhelyezésével kapcsolatos költség. Általánosságban 100 tonna aszfalt legyártása során – attól függően, hogy milyen kőanyaggal készül – akár 5-6 tonna exhaustorpor keletkezhet. Ez a mennyiség minimálisan visszaadagolásra kerülhet, de még olyan mértékben, hogy bizonyíthatóan ne rontsa az aszfaltkeverék minőségét, ellenkező esetben elszállításra kerül. A por természetesen felhasználható az aszfaltgyártáson kívül is, pl.: hajók vagy nagyobb felületek csiszolásánál, üveggyártásnál stb.

Vizsgálataim során 5 fajta AC 11 kopó (F) aszfaltkeveréket készítettem, ugyanolyan kőanyag adagolási aránnyal, de a szükséges töltőanyag mennyiséget különböző sajátpor-mészkőliszt arányokkal állítva elő. A keverékeket 5,1 %-os bitumentartalommal és 50/70-es bitumennél készítettem, figyelembe véve a vonatkozó előírásban megadott keverési hőmérsékletet. A kész próbatesteken vízérzékenység, merevség és plasztikus deformációvizsgálatokat hajtottunk végre. A vizsgálati eredményeket összehasonlítva választ kaphatunk arra, hogy a töltőanyag sajátpor-tartalma befolyásolja-e, és ha igen, milyen mértékben az aszfaltkeverék vizsgált paramétereit.

szerző

  • Czipóth Éva
    Építőmérnöki szak (műszaki alapdiploma BSc szint)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Soós Zoltán
    PhD Hallgató, Út- és Vasútépítési Tanszék
  • Dr. Igazvölgyi Zsuzsanna
    adjunktus, Út- és Vasútépítési Tanszék

helyezés

Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett